A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 20451 magyarítás érkezett 14969 idegen szóra.

keresem

encounter

előtalál (vkit), (véletlenül) találkozik, összetalálkozik, összeakad (vkivel), ang, 'ua.' < ófr encontrer 'találkozik, ráakad, szembeszáll, szembe kerül, küzd, szemben áll' < encontre 'találkozás, küzdelem, alkalom', encontre 'ellen, ellentétben' < késő lat incontrā 'előtt, szemben, átellenben': in- '-ba(n), benne, bele' < proto-indoeurópai *en '-ba(n), benne, bele'|| contrā 'ellen, szemben', ered. 'vmihez képest' < *com-teros: régi lat com '-val/-vel, együtt' < cum 'együtt (vm-/vkivel), össze, kölcsönösen, meg, rá' < proto-indoeurópai *kom- 'mellett, mellé, közel(ében), -nál, -nél, -val, -vel'| -tr, -ter- rag

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 1 javaslat érkezett erre a szóra, és 1 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!

  • • összetalálkozik

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem71.428571428571/100 (4 igen, 1 nem)

    • • Volt egy ijesztő összetalálkozásom egy vaddisznóval.

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Baksa Balázs

2017-12-02 20:48:35

Úgy érzem, a honlap látogatói valamilyen rejtélyes oknál fogva igyekeznek 1:1-es magyar megfeleltetést keresni az idegen szavakhoz. Ez nem így működik. A nyelvek NEM EGYMÁS TÜKÖRKÉPEI. A nyelvek egy-egy különböző kulturális hagyománnyal rendelkező népcsoport szóbeli megnyilvánulásai. Más-más gondolkodásmód, más-más hagyományok, szokások, tapasztalatok alakították a különböző nyelveket. Nem véletlen, hogy egy-egy kifejezésre az egyik nyelvben egy szó van, a másikban sok. Az "encounter" esete is tipikus. Magyar szövegben – mindig az adott helyzetnek megfelelően – meg lehet találni a megfelelő kifejezést. Miért kéne egy másik nyelvben is mesterségesen megalkotni egy olyan szót, ami az eredeti kuturális környezethez hasonlóan, minden egyes helyzetben használható volna, mikor itt a környezet is más? A fordítás nem azt takarja, hogy az egymást követő szavakat lecseréljük a másik nyelv szavaira, hanem azt, hogy az eredeti nyelven megfogalmazott gondolatot a lehető leghűebben fejezzük ki a másik nyelven értő emberek számára. Ez jelenthet akár teljesen más nyelvtani szerkezetet, szórendet, akár más érvelést is. Mert lehet, hogy egy szó hallatán az eredeti nyelvben az ottani kulturális hagyományok miatt mindenki ugyanarra gondol, de ha azt a szót gépiesen lecseréljük a másik nyelv szavára, ott már teljesen másra gondol a hallgató, mert más kulturális emlék kötődik hozzá. Ha a szóról szóra való fordítás lehetséges volna, akkor nem okozna nehézséget a digitális fordítóprogramok megalkotása. Próbáljuk átgondolni: Nem szavakból áll a beszéd, hanem gondolatokból. A gondolatok pedig kifejezésekből, mondatokból. A szavak csak építőelemei a kifejezéseknek, amik az adott nyelv szabályai szerint egymással megfelelő viszonylatba rendezve azt a bizonyos gondolatot jelentik. Tehát a nyelvek (mint egyedi kultúrák) megerőszakolása volna, ha ugyanabban a szerkezetben várnánk el a működésüket, és "csereszabatos" szavakat próbálnánk mesterségesen kreálni. Kicsit kiterjesztve az idegenből vett új technikai kifejezésekre is: Az nem baj, ha egymástól veszünk át olyan szavakat, amely ott keletkezett, ahol megalkották magát a fogalmat is, amit jelent. Ha minden gátlás nélkül használjuk (és miért ne használnánk) a más népek által kitalált újítások eredményét is, akkor miért kellene úgy tennünk, mintha azt a mi országunkban találták volna ki? Ez kissé önámítás volna, bőven elegendő, ha a saját nyelvünkhöz szokott emberek szája ízére alakítjuk, tehát nem "magyarítjuk", hanem csak "magyarosítjuk"! Azt tényleg célszerű elkerülni, hogy egy meglévő magyar szót divatból lecseréljünk az angolra, vállalva az ilyen torzszülötteket, mint: "bacon-ös", amikor az semmivel nem jelent mást, mint az angolszalonnás. De ha komolyan vesszük, hogy az élő nyelv a kultúrával, a tudással együtt fejlődik, akkor miért ne hagynánk ezt kellő alázattal a maga logikája mentén, szabadon fejlődni, miért kéne erőszakosan magyarítani azt, ami nem magyar ész találmánya. Bőven elég, ha beillesztjük, hogy a saját hangjainkkal jól ki tudjuk ejteni, tudjuk ragozni a magyar nyelv szabályai szerint, ne kényszerítsük a csak magyarul tudókat sem arra, hogy idegen kiejtéssel kelljen beszélniük, írniuk. DE: adjuk meg a tiszteletet annak a népnek, aki azt az új dolgot létrehozta, amit a kifejezés jelent! Fogadjuk el, hogy az új dolgoknak az adhasson új nevet, aki azt a szellemi terméket létrehozta, ne tegyünk úgy, mintha a mi agyunkból pattant volna ki. Fordítva is igaz: A magyar fejlesztések magyar neveit sok országban megtartják, pl. kocsi ('coach'), halló ('hallo', 'hello'), 'biro' (mint golyóstoll), és sok van még, amire nem is gondolunk. Ezekből sokat aztán az ő nyelvi környezetükben fejlesztettek tovább, és ez így van rendjén. Tartsuk tiszteletben egymás kultúráját! Használjuk a közös tudást, de hadd legyen büszke minden nép arra, amit az ő kultúrájuk teremtett meg és adott hozzá a Nagy Közöshöz, ne próbáljunk magyar nevet kreálni a kimonóra, vagy szoknyának fordítani a kilt-et, mert a skót férfiak sem járnak szoknyában! És ha sok idő telik el, és már feledésbe borul az eredet, akkor hagyjuk, hogy magától alakuljanak ki az új szavak, nem kell felgyorsítani az idő folyását!

 

Új hozzászólás

Beküld