anafora
[ny] a nyelvi elem, amely mondat- vagy szövegbeli funkcionális és jelentésbeli kapcsolatot hoz létre egy korábbi nyelvi elemmel, az antecedenssel, visszautal a már megnevezett dologra teljes vagy részleges azonosítással, [ret] egy szó ismétlése több, egymást követő mondat vagy mondatszerkezeti egység elején, a fokozott hatás érdekében, [vall] a bizánci szertartású szentmise legfontosabb része, mely a Hitvallás utáni áldással kezdődik és a Miatyánk előtti áldással végződik, [vall] misekenyér, szentelt kenyér: preszkura- ('áldozati/úrvacsora-kenyér'), kenyérdarabkák, amelyeket a liturgia végén osztanak ki az ortodox híveknek, ógör ἀναφορά (anaphorá) 'fölemelkedés, fölszállás, fölajánlás, áldozat, jelentés(tétel) vkinek, folyamodás/fordulás vkihez, menekülés' < ᾰ̓νᾰφέρω (anaphérō) 'fölvisz, fölhoz, fölhord, beszolgáltat (adót), leró, fölajánl/bemutat áldozatot': ἀνά (aná) 'fönn, fölül, rajta, föl, át, végig, keresztül, -szerte, újra, vissza', -on/-en/-ön, fölfelé vmin' < proto-indoeurópai *ano- '-on, -en, -ön, -n, fölött, fölül, fönn, fönt, fölé' < *hen-, *an- '-on/-en/-ön/-n, vmin| φέρω (phérō) 'hoz, visz, hord' < protohellén *pʰérō 'visz, hord, hordoz' < proto-indoeurópai *bʰer-, *bher- '(el)visz, hord, (el)szállít', vesz, fog'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
