információ
Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, mëly ismerethiányt csökkenthet; értesülés, hír, adat, ismeret, tájákoztatás, értesítés, fölvilágosítás, tudósítás, közlemény; tudakozó lat informare, informatum 'képez, tanít': in- (nyomosító)| formare 'alakít, képez' <- forma 'alak'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 23 javaslat érkezett erre a szóra, és 20 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • hír
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (54 igen, 11 nem)
- • Tessék nekünk elárulni, már miért mondanánk ezentúl hír helyett azt, hogy hírlet, vagy hírme vagy hírület? Bullshit. Ez nem szómagyarítás, ez szókanyarítás!
- • adat
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (33 igen, 26 nem)
- • - Könyvekben is keressetek adatokat, ne csak a világhálón! - Személyi adatokat ne osszatok meg senkivel. - Fontos adatokat tárolnak abban az aktában.
- • hírület
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (88 igen, 82 nem)
- • Az hírületelmélet a hírülettel, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hirközlési tudomány terület.
- • hírlet
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (123 igen, 138 nem)
- • A bit (jele: b) a hírletmennyiség mértékëgysége.
- • hírenyzet
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (10 igen, 12 nem)
- • Híreny: ami hírül adatik. Általánosabb fogalom ennél az információ (=hírenyzet).
- • hírme
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (71 igen, 86 nem)
- • A hasonyszenvi gyógyszerek hírmetartalmuk révén hatnak, nem pedig az eredeti szer anyagmaradványai által.
- • hírélyet
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (9 igen, 12 nem)
- • Hírély: ami hírül adatik. Általánosabb fogalom ennél az információ (=hírélyet).
- • híranyag
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (10 igen, 16 nem)
- • Az érdemi híranyagért keményen meg kell dolgoznia a titkosszolgálatnak is, a sajtónak is.
- • hírjelentetés
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (8 igen, 13 nem)
- • A hírjelentetés áramlás -akár nyomtatásban, akár más hírközlés formában, például televízióban vagy interneten történik- nagyon hasznos, kivéve, ha álhíreket terjesztenek általa.
- • tájékozat
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (38 igen, 61 nem)
- • A tájékozat, mint tudományos fogalom az ipari forradalom idején jelent meg fokozatosan.
- • A Magyar Köztársaság polgári hírszerzőszolgálata a Nemzeti Tájékozati Hivatal.
- • A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törv?
- • tájkoz
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (28 igen, 66 nem)
- • Több tájkozra van szükségünk, ha ki akarjuk deríteni, mi történt.
- • informál - tájkoztat informálódik - tájkozódik
- • tájékoztatás
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (10 igen, 28 nem)
- • Merre találom a tájékoztatást?
- • értesülés
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (13 igen, 45 nem)
- • Értesüléseink (információink) szerint...
- • Hamis értesülésre alapozott vélemény
- • hírlemény
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (13 igen, 52 nem)
- • Kémeink hírleményeket szivárogtattak ki a cég működéséről.
- • hírközlet
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (9 igen, 37 nem)
- • Az új hírközletnek köszönhetően világossá vált számomra a szó értelme.
- • híradat
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (15 igen, 60 nem)
- • Keresd meg, mik az új híradatok a szövegben! A világháló tele van színesebbnél színesebb híradatokkal.
- • hírkő
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (4 igen, 27 nem)
- • kővel építkezünk, erősítünk
- • helyzetképző
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (2 igen, 22 nem)
- • Összegyűjtve az eset kapcsán szerzett helyzetképzőket, a következő műveleti tervet javaslom...
- • jelentény
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (5 igen, 50 nem)
- • Hírjelentőink jelentik jelentényeiket a híradóban.
- • megadat
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (2 igen, 25 nem)
- • Ha többet szeretne megtudni, kérem fáradjon a megadat pulthoz. Várom a megadatot az üggyel kapcsolatban.
- • hírfoly
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (2 igen, 29 nem)
- • hírfolyó
- • (hír)buga
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (2 igen, 31 nem)
- • Merre található a (hír)bugás asztal? A (hír)buga legkisebb egysége a bit. Kémeink (hír)bugát szivárogtattak ki. Az igazság kiderítéséhez több (hír)buga tartalomra volna szükség.
- • megképző
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem (1 igen, 28 nem)
- • A megképzős iroda jobbra található. A megképzés bővíti az ismereteket. A megképzésnek sokféle formája létezik, pl. közlemény, hír, értesítés.
#4Bonifác
Mi a macska bajsza lehet az a "hasonyszenvi gyógyszer"? (Sic!) Hasonszenv szavunk éppen létezett egykoron similia similibus értelemben, 120 éve még haszálták is talán. Mára azonban teljesen kihalt. Vagy 150 esetleg 180 éves lenne a "hírme" szó (?) beküldője...? (Mondjuk a "hírme" már akkor is bullshit lett volna.)
#7Kannibál Ante Portas
Szerintem a PNL-t, a CzF-t, BSzD-t, BP-t meg a többi hasonlóan pofödte, igencsak elavult forrást felejtősre kéne már venni. 2022-t írunk. Az orvosok sem Paracelsus egykor volt útmutatásai alapján kezelik ma már senki pl. ételmérgezését. Azét az időutazó szómagyatrítónkét sem - ha volt valaha ilyen baja, ha nem, más betegségét sem -, aki fórumunkon nyelvi dinoszauruszaival a nap 24 órájában támad. Vitézül, Don Quijote-módra hadonászik kardjával egy rég elfeledett, 18-19. századi nyelvezet újraélesztése mellett bőszen kiállva.
#9Ország Balázs
Ennél a típusnál nyilván sokkal értelmesebb a gőzpöfökészeti tovalöködöm és a foltos nyakorján mai változatit előállító rohanva haladó őrült, aki nem látja a falat az orra előtt. Ugye milyen könnyű hangoskodnii? (Kedvencem az a magyarító, aki főnévképzővel a főnévből főnevet képez, ami kábé olyan mutatvány, mint jégből jeget olvasztani jéggel...) Ha tudsz, írj jobbat szavazd le ami nem tetszik, de a döntőbíró a használat. Egyébként valaki arra hivatkozva, hogy 2022-t írunk nem használja az öt éve még ismert és értett szavakat, mert most az idegen szó a "menő." Czuczor ma modernebb, mint Folnecsics
#10képzők
Nagyon sok főnevünk van, amelyet főnévből alkottak főnévképzővel. Ebben nincs semmi rendkívüli. Pl.: tüz|ér, kocsm|áros, kesz|tyű, íz|ület, tan|oda, kör|önd, szem|le, kup|ak stb. Nyelvünk dúskál képzőkben, és nagyrészt ennek köszönhető gazdag szókincsünk is. Ezért is nevezik ragasztó/toldalékoló nyelvnek a magyart. Teljesen alaptalan a képzők használatátóli félelem, amikor új szavak létrehozásán fáradozunk. Ha nagy nyelvújítóink sem idegenkedtek képzőink használatától, mi miért tennénk? Ők utat mutattak nekünk.
#11Dohan Lilla
Marhaság, hogy ne lehetne főnévből főnevet képezni. És hogy mi végre a durva kifejezés? Nos, kizárólag azért, hogy általa is igazamat illusztráljam. Ráadásul az is igaz, hogy nyelvünk, toldalékoló nyelv lévén úgymond dúskál a képzőkben, és hogy részben ennek köszönhetjük gazdag szókincsünket. A szóképzés tehát egy valós lehetőség, ha magyarítani akarunk. E lehetőséggel azonban élni kell és nem visszaélni. Márpedig esetünkben a hírenyzet, a hírme, a hírlet, a hírélyet stb. sajnos ebbe a kategóriába esik.
#12képzők
Természetesen a képzők segítségével történő szóalkotásoknak figyelembe kell venniük egy-egy képző használati területét, nem alkalmas minden képző bármifajta jelentés létrehozásában. Azonban az nem szempont a képzőkkeli szóalkotáskor, hogy az új szó eleinte szokatlanul hangzik, ugyanis a nyelvújítás korában is ugyanúgy furcsának tetszett a kezdetben egy-egy új szó, amíg azt – használat révén – meg nem szokták. Ilyenek voltak eleinte az állítmány, véglet, kedély stb. is. De maradjunk a mi szavunknál (információ). A hír nem azonos jelentésű az információval, csak bizonyos esetekben cserélhető föl a két szó, tehát szükség lenne egy új szóra, hacsak nem törődünk bele az információba. A fölsorolt hír|me, hír|let, hír|ély hasonló szóalkotások a szőr|me, ügy|let, szem|ély szavakkal. Véleményem szerint azonban az információ már annyira része a köznyelünknek, hogy nem sok esélyt látok kiváltására. Kétszáz évvel ezelőtt valószínűleg csak a latint valamelyest ismerők használhatták az információt, a köznép aligha. Viszont ma már mindenki ismeri, használja, ezért nemigen van igény a leváltására.
#16Ország Balázs
Ezennel a zárójeles megjegyzésemet ünnepélyesen visszavonom. Én is azért mentem tovább a szitkozódásban, mint szokásom, amiért Lilla, -egyébként teljes joggal-, hogy igazoljam gorombáskodni, egymás módszerét leszólni könnyebb, mint szót alkotni. Ezt néhányan fényesen igazolták, miután abban a néhány napban, amíg nem voltam itt (Csak ezért maradt el a bocsánatkérés) egyedül a serpi magyarításra érkezett kettő tetszik szavazat, a többit vagy leszavazták, vagy egyszavazatosok- ellenben nyelvüket köszörülni rajtam ráértek. Ennél többet az üggyel nem foglalkozom.
#20Roland
Itt ugyanaz a gond, amit a konvenciónál az egyezély vs egyezmény kapcsán írtam: a hírme, hírlet, hírület, hírély, híreny satöbbi ugyanazt a jelentéstaralmat sugallja, mint a hír. Mivel a hír -való igaz -, nem azonos jelentésű az információval, a hírlet és a többi, mivel mind a hírrel való azonosság érzetét keltik, szintén nem lesz az. És hiába lenne szükség valóban egy új szóra (mert nem akarunk beletörődni az információba) a sugallt azonos jelentés (hírme/hír, hírlet/hír satöbbi) megakadályozza, hogy ezek bármelyike a kiszorítani kívánt információ helyébe legyen képes lépni. A sugallt jelentés jelensége egyébként általánosságban is, tehát más esetekben is kétségbe vonja a szóképzéssel való magyarítás mindenhatóságát, mert a képzett új szó a szóalak-hasonlóság okán sohasem lesz mentes tőle.
#1Hegedűs Sándor
2011-04-06 17:33:27
HÍR!!! (Minden, ami újszerű, vagy amit el akarnak titkolni, a többi hirdetés, értesültség, vagy tudás.)