braten
süt (húst), sütkérezik (a napon), sütteti magát (a nappal),
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 4 javaslat érkezett erre a szóra, és 14 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • süt
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(20 igen, 4 nem) - • Süt, nem sütít. Tán a főz főzít? Vagy a párol párolít? Szegény magyar anyanyelvem, sokan haragudhatnak rád, hogy így bántanak...
- • sütönyöz
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(0 igen, 0 nem) - • Sütönyöz legyen akkor! Bár azt, hogy braten, nem használjuk. Levehető tehát a listánkról.
- • sütít
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(23 igen, 28 nem) - • Ropogósra sütítette a csirkecombot.
- • sisez
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(17 igen, 24 nem) - • Ettem olajban sisezett pityókás pogácsát.
- • A sisezés 330 °C és 420 °C fofon történik
#2Lantos Mátyás
Nem lehet minden igét minden képzővel összeboronálni, mert értelmetlen. "Ropogósra sütötte a csirkecombot." talán. Most a braten vagy a süt szót magyarítjuk. A braten t nem kell, mert magyar megfelelője a süt. A süt szót meg felesleges. Ne keverjük szezont a fazonnal.
#8Vélemény:
Látom, tényleg nem érted, miről van szó. A „Süt a Nap.”-ot nem „Die Sonne bratet.”-nak, hanem „Die Sonne scheint.”-nak mondják, tehát rossz a példamondatod. A legtöbb európai nyelvben legalább két szó van a sütésre mint ételkészítési módra. Az egyik a fry (ang)/braten (ném), pl. „Ropogósra sütjük a húst.”, „Valamit vajban/olajban megsütünk.”. A másik a bake (ang)/backen (ném), pl. „Anya kalácsot süt.”. Itt arra tétetett kísérlet, hogy a mi nyelvünkben is különbséget tudjunk tenni e két sütésfogalom között. Maga a sütít egy teljesen szabályos szóalkotás, az már más kérdés, hogy szükségünk van-e árnyalni a sütés fogalmát (mint ahogy az más nyelvekben is történik).
#9Lantos Mátyás
Hát én most is különbséget tudok tenni számos sütésfogalom között. A pörköltnek oda lett pörkölve, a hús le lett pirítva, az edény füle a kezemet égeti, a kalács viszont odaégett. A sertés perzselt, a kolbász lángolt, a szoli barnít, kemencében kenyér sül, bogrács alatt ég a tűz. A példamondatot meg magyarul írtam, és magyarul helyes. Akkor is, ha idegen nyelveken nem süt. A scheinen egyébként azt jelenti, hogy látszik. Úgy tűnik, hogy ott van, habár nincs. Ha valaki viszont huzamosabb ideig a tűző napon tartózkodik, ne adj isten dolgozik, az hamar rájöhet hogy nem csak világít, hanem a szó szoros értelmében is süt a Nap. (és még valami, ugyan miért kellene idegen nyelvekhez igazodnom, ha akkora probléma igazodjanak hozzám ők.)
#10Vélemény:
Számtalan példa van rá, amikor a történelem során a különféle nyelvek egymásból (is) merítve gazdagodtak (a magyar nyelv is ide sorolandó). Mindig is voltak ennek ellenzői és támogatói, és minden bizonnyal a jövőben is lesznek ilyenek is, olyanok is. Ami a scheinen igét illeti, az alapjelentése: ragyog, csillog, fénylik (a látszik, tűnik csak a másodlagos jelentése).
#11Gover V.
Nincs ilyen idegen szavunk h braten, ez egy német ige. Ha a magyarban jelen lenne, tudnánk pl tagozni. De nem rudjuk. Legjobb lenne tehat magát a cimszót törölni .A sütít pedig bullshit. Szellemi maszturbációit pedig javasoltatik mindenkinek nem nyilvánosan különosen nem a szomagyarito közönsége elött végezni.
#13Lantos Mátyás
Nem vagyok semmi jónak elrontója. és 'idegen' eredetű szavak használatát sem ellenzem. Egyedül a húst nem szeretem, de azt is csak akkor ha sületlen. Az értelmetlen dolgokat viszont ki nem állhatom. A jövevény jöhet bárhonnan, de rá is a kimondatlan magyar szabályok vonatkoznak. És eszerint kell helyesnek lennie. Az teljesen mindegy milyen nyelvű szerzemény. Magyar szórontás vagy külföldi ferdítés egyre megy. A scheinen két jelentése pedig ugyanaz: A ragyogás csak látszat.
#1Vélemény:
2021-10-08 05:12:02
Számos ige+ít alakú igénk van, ebben nincs semmi rendkívüli: szól+ít, vesz+ít, áll+ít, dug+ít, száll+ít, von+ít, takar+ít, mer+ít stb. Ugyanakkor szól≠szólít, vesz≠veszít, áll≠állít stb.