zambó
Félvér. Fekete apa és indián nő gyermeke.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 1 javaslat érkezett erre a szóra, és 52 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
(0 igen, 10 nem) 
#15Gover V.
A Népstadionban kitehetsz vajon néger feliratú drapit? Próbáld ki! Már a beléptetésnél elveszik tőled. Ha mégis sikerül bevinned és kitenned, az UEFA hónapokra bezáratja a stadiont és megbünteti az MLSZ-t. Az MLSZ pedig téged fog kártéríttetni, már ha van kamerafelvétele. (Ennyire nem bántó kb. a szó használata. A genderagymosással meg térdepeltetéssel ne meg ne gyere, ez bolsi csúsztatás.
#17bakker
Tipikus ócska rasszista duma, fenntartom. Az interneten mindenre és mindennek az ellenkezőjére is találni bármikor bármit. A lényeg: itt Magyarországon is 2021 augusztusában a négerezés már egyszerűen NEM SZALONKÉPES. Nem az! Lehet persze négerezni, mint ahogyan lehet éppen az orrunkat is a kézelőnkbe törölni, vagy az étteremben a lábunkat feltenni az asztalra, a szállodai mosdókagylóba is bele lehet pisilni. Törvény nem tiltja. Nemzetközi futballszervezet meg pláne nem, az legfeljebb saját rendezvényeire nézve állapíthat meg normákat. Ám nem illik. Miért nem? Azért nem, mert az érintettek felmenőit évszázadokon át nevezték négernek, és ők magát a szót rasszista alapú diszkriminációjukkal és ebből fakadó szenvedéseikkel azonosítják. És erre figyelemmel azt kérik tőlünk, ne így hívjuk őket. Mára ez a kérést gyakorlatilag minden kultúrkörben méltánylandónak értékelik és akceptálják. Noch dazu e tekintetben politikai oldalaktól függetlenül nagyjából konszenzus van a mi társadalmunkon belül is. (Az e-nyelv.hu nagy szorgosan behivatkozott, egyébként nulla kötőerejű véleménycikke keletkezésének idején, 2017-ben sem volt már elfogadható a négerezés. Azóta pedig a trendek enyhén szólva nem fordultak meg...) Egy értelmiségi-nyelvi közösségben különösen nem szalonképes a dolog. Nem kell túl magas IQ ennek a belátásához. Fuss neki még egyszer, neked is sikerülhet. Egyebekben pedig a problémának a valóban penetráns gendernyomulással és a BLM-agresszióval való összemosását én is csúsztatásnak értékelem.
#18Pásztor István
Helytelenítem jómagam is az efféle viccelődést, súlyosbítja a helyzetet, hogy egy ismert, azóta elhunyt művészünkről van szó. Ám felhívnám arra a figyelmet, hogy a szóban forgó fogalomhasználat megítélése véleményem szerint részben generációs kérdés. Az én 70 pluszos korosztályom számára az inkriminált bejegyzés tartalma ("Önmagával a néger szóval semmi gond nincsen. Ez egy, nyelvünkben jó ideje meglévő, latin eredetű szó. Nincs benne semmi rasszista.") sokkal inkább elfogadható, mint a mai huszonévesek számára. Amikor mi voltunk pl. egyetemisták, a néger szó egyáltalán nem hordozott pejoratív jelentéstartalmat, így anno a komment egy evidenciának tekinthető megállapítás lett volna. Az idők azonban megváltoztak, a mai fiatalok már egy teljesen más, módosult néger fogalmat használó világba születtek bele. És a megváltozott világ bizony egyre kevésbé tűri meg a szóban forgó szót a közbeszédben. Mindazonáltal én javaslom felmenteni kommentelő társunkat a rasszizmus vádja alól, feltételezve, hogy ő sem a huszonéves korosztályhoz tartozik már. Nem hiszem, hogy az indítéka rasszista lett volna. Legfeljebb humorérzéke hagyta cserben.
#19Pásztor István
Egy valamivel viszont maradéktalanul egyetértek: bár szintén nem nyelvi-nyelvészeti kérdés, színesbőrű felebarátaink egyejogúsításuk és a társadalom általi teljes körű elfogadtatásuk iránti törekvéseit semmi szín alatt ne azonosítsuk se a nagy hangerejű genderista mozgalmárok, se a BLM nevű őrűlet hibbant szószólóinak biológiatagadó ill. embertagadó téveszméivel és rémtetteivel.
#22Pásztor István
Tévedtem. Sajnos mégsem csak a humorérzék hiánya itt a probléma. Tanulságul álljon itt egy ismert mese! Egy földműves tél idején hidegtől megdermedt kígyót talált, megszánta, és keblére helyezte. Ám a kígyóba, ahogy felmelegedett, azonnal visszatért igazi természete, agyonmarta jótevőjét. Az pedig haldokolva így szólt: "Megérdemlem a sorsom, amiért a gonoszon megkönyörültem." A mese bizonyítja, hogy a hitványak nem változnak meg, még akkor sem, ha nagy jótéteményben részesülnek.
#25szerecsen
Erre gondoltál? Megy egy négercsókszállító kamion a sivatagban. Egyszer csak megcsúszik, fölborul, a rakomány pedig szétterül a sivatagban. Két arra járó néger meglátja a reklámokból már ott is jól ismert terméket, leülnek falatozni. Pár perc múlva, ott terem két szkinhed is, az egyik leül enni, a másik pedig gyanúsan szemléli a négercsókokat, majd vadul elkezdi taposni azokat. - Mit csinálsz te hülye, inkább edd meg! - Segíts inkább, nem látod, kettô már kikelt.
#29Papageno
"A magyar értelmező kéziszótár (2003) pejoratív stílusminősítéssel közli a néger szót. A használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, az érintetteknek azonban sértő lehet. A Magyar értelmező szótár diákoknak (Tinta Könyvkiadó) szerint is: a Magyarországon egyetemre járó fekete bőrű fiatalok sértőnek érzik a néger elnevezést. (MKné)" (enyelv.hu, 2018.)
#30Papageno
"...Azt mondjuk tehát, hogy ne sértsük meg a magyar feketéket, illetve a Magyarországon tartózkodókat sem, és felejtsük el a végre a "NÉGER" kifejezést, ha kultúráltak kívánunk lenni, illetve, ha nyilvánosság előtt közlünk valamit. A néger szó alapvetően a rabszolgatartás korát idézi, illetve azokat az időket (egészen a 60-as évekig), amikor a feketéket négereknek nevezték, és másodrendű emberekként kezelték, és tekintették őket. Egy-egy szó megítélése természetesen nyelvterületenként változhat, lásd Agatha Christie Tíz Kicsi Néger c. regényét sem világszerte egyszerre, hanem nyelvterületenként változtatták meg - az írónő jogi örököseinek beleegyezésével, lévén a NÉGER szó alapvetően sértő, degradáló, s mint ilyen diszkrimináló, erről a tényről egyébként az index.hu-n is olvashatunk cikket, akik megfigyelésünk szerint a magyar "négerezés" legfőbb aktivistái." (cspv.hu, 2006.)
#31Papageno
"...Azt mondjuk tehát, hogy ne sértsük meg a magyar feketéket, illetve a Magyarországon tartózkodókat sem, és felejtsük el a végre a "NÉGER" kifejezést, ha kultúráltak kívánunk lenni, illetve, ha nyilvánosság előtt közlünk valamit. A néger szó alapvetően a rabszolgatartás korát idézi, illetve azokat az időket (egészen a 60-as évekig), amikor a feketéket négereknek nevezték, és másodrendű emberekként kezelték, és tekintették őket. Egy-egy szó megítélése természetesen nyelvterületenként változhat, lásd Agatha Christie Tíz Kicsi Néger c. regényét sem világszerte egyszerre, hanem nyelvterületenként változtatták meg - az írónő jogi örököseinek beleegyezésével, lévén a NÉGER szó alapvetően sértő, degradáló, s mint ilyen diszkrimináló, erről a tényről egyébként az index.hu-n is olvashatunk cikket, akik megfigyelésünk szerint a magyar "négerezés" legfőbb aktivistái." (cspv.hu, 2006.)
#32Ignác
A Manyszi álláspontja: „Bár a legújabb értelmező kéziszótár (2003: 967) a néger szót pejoratív stílusminősítéssel közli, használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, és tudomásunk szerint a politikai korrektség jegyében sem szükséges helyettesíteni.”. https://e-nyelv.hu/2017-11-02/negerfekete/
#33Papageno
A Manyszi álláspontja 1 évvel később: "A magyar értelmező kéziszótár (2003) pejoratív stílusminősítéssel közli a néger szót. A használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, az érintetteknek azonban sértő lehet. A Magyar értelmező szótár diákoknak (Tinta Könyvkiadó) szerint is: a Magyarországon egyetemre járó fekete bőrű fiatalok sértőnek érzik a néger elnevezést. (MKné)" (enyelv.hu, 2018.) Azóta eltelt újabb 3 év. Látva a trendeket, ha az álláspont akárcsak árnyalatnyit is változott, valószínűleg nem lett megengedőbb. Arról már nem is beszélve, hogy itt nem kizárólag a "néger" szó használatával van baj (azzal is), ugyanis mindkét vicc tartalma úgyszintén meglehetősen problematikus. Az első durván kegyeletsértő, ezt különösebben magyarázni sem szükséges, a második pedig lekicsinylő és megalázó annyiban, hogy az érintettek, illetve reprodukciójuk tekintetében szemben az emberekével, azok alacsonyabb rendű, a hüllőkre és a madarakra, esetleg rovarokra jellemző képét sugallja. Nem hiszem, hogy a szómagyarító bármi ilyesmit kitűzhet a kalapjára.
#34Ignác
Ezen oldal nem a PC-spekulációk és -megnyilvánulások fóruma. A Manyszi álláspontja világos, ehhez tartsuk magunkat: „Bár a legújabb értelmező kéziszótár (2003: 967) a néger szót pejoratív stílusminősítéssel közli, használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, és tudomásunk szerint a politikai korrektség jegyében sem szükséges helyettesíteni.”.
#35Papageno
De hiszen ez egy korábbi állásfoglalás, én pedig egy későbbire - egy ehhez képest később keletkezettre - hivatkoztam! Márpedig azonos tárgyú és módosult tartalmú nyilatkozatok, szabályok, állásfoglalások közül mindig az utolsót kell hatályosnak tekinteni, hiszen a később kiadott minden esetben fölülírja a korábbit. Hatályát veszteti és helyébe lép annak. Erre figyelemmel a jelenleg (!) érvényben lévő, következésképpen irányadónak tekintendő, tartalmában némiképp módosult - szigorodott - Manyszi-állásfoglalás a következőképpen szól: "A magyar értelmező kéziszótár (2003) pejoratív stílusminősítéssel közli a néger szót. A használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, az érintetteknek azonban sértő lehet. A Magyar értelmező szótár diákoknak (Tinta Könyvkiadó) szerint is: a Magyarországon egyetemre járó fekete bőrű fiatalok sértőnek érzik a néger elnevezést. (MKné)" (enyelv.hu, 2018.)
#37Vélemény:
Ez itt nem törvénykönyv, hanem egy nyelvi szolgáltató iroda, amely kimondta: „Bár a legújabb értelmező kéziszótár (2003: 967) a néger szót pejoratív stílusminősítéssel közli, használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető bántónak, és tudomásunk szerint a politikai korrektség jegyében sem szükséges helyettesíteni.”. Akinek nem tetszik a néger szavunk, az ne használja! Szerintem is ez egy jó, használható szó. Az egyetlen hátránya a feketével szemben az, hogy jövevényszó. Én – személy szerint – azért preferálom a négert a feketével szemben, mert ez utóbbi elsősorban egy gyakori melléknév a nyelvünkben (fekete cipő / tinta / humor / bogár / bárány / fátyol / zászló / ruha / gólya / párduc / hattyú / rigó / áfonya / cseresznye / csucsor / retek / éj / karácsony / mágia / halál (pestis) / hályog / himlő / lelkű stb), de főnévként is többszörösen használt [feketekávé, fekete ló, fekete figura (a sakkban), a köröm feketéje stb. értelemben]. Ezzel szemben a néger szót csupáncsak a negrid nagyrassz képviselőire használjuk. A Bárczi Géza akadémikus és Országh László egyetemi tanár vezetésével készült, 1960 körül megjelent, hétkötetes műben a fekete (néger értelemben) bizalmas jelzővel szerepel. Úgy gondolom, hogy a több ezer éves magyar nyelvet nem kellene a neoliberális politikai korrektség játékterepévé degradálni.
#40Vélemény:
A néger szavunk egy, nyelvünkben már több, mint 240 éve létező jövevényszó. Nem cél az ilyen régi, bevált szavak lecserélése. Manyszi: "... A szómagyarító honlap célja elsősorban az utóbbi évtizedekben és a napjainkban folyamatosan beáramló idegen szavak, kifejezések magyarítása, és nem célja az esetleg több évszázada meggyökeresedett szavak kicserélése..."
#42Vélemény:
Úgy van. A legjobbak is hibáznak néha. Nincs tévedhetetlen ember. Ha itt körülnézünk egy kicsit, mindjárt találunk több vesszőhibát (és egyebet) is. Nem szívesen piszkálódom, de nem én kezdtem. Pl.: „Nem az idö számít! Az számít, kit igazol a cikk. Kis idő és le lesz söpörve. mint a huzat.” Itt három hiba is van: 1. Az idő rövid ö-vel szerepel. 2. Az idő után vessző kellene, de nincsen. 3. A söpörve után vessző kell, nem pont. Azt javaslom, hogy ne maceráljuk egymást.
#44Papageno
Nem "hibálytalan" az érvelés, ugyanis a néger szóval nem az a baj, hogy az ne lenne (akár 240 éve, ezt nem tudom) létező szavunk. A néger szóval az a baj, hogy bár használata a mai magyar nyelvben nem tekinthető feltétlen pejoratívnak, de ahogyan a Manyszi is a hivatkozott állásfoglalásban nagyon helyesen rámutat, az érintetteknek sértő lehet. Konkrétan "A Magyar értelmező szótár diákoknak (Tinta Könyvkiadó) szerint is: ...a Magyarországon egyetemre járó fekete bőrű fiatalok sértőnek érzik a néger elnevezést. (MKné)"
#45Nagy Kálmán
1. "Önmagával a néger szóval semmi gond nincsen. Ez egy, nyelvünkben jó ideje meglévő, latin eredetű szó. Nincs benne semmi rasszista." Rendben. Én ezzel akár egyet is tudok érteni." 2. "A néger szavunk egy, nyelvünkben már több, mint 240 éve létező jövevényszó" Tulajdonképpen ez is igaz lehet. Ennek ellenére érezzük mindnyájan, hogy valami nem kerek, ez így még sincs teljesen rendben. Én inkább onnan közelítenék a megoldás felé, ha több név közül választhatunk, miért ne azt használnánk, amelyikkel bizonyosan nem sértünk senkit? Amelyik teljes körű elfogadottságnak örvend. Amit senki nem utasít el. A néger szó viszont nem ilyen, a forrásunk is utal rá finoman. Akkor miért kéne ragaszkodnunk hozzá?
#48Lantos Mátyás
Én nem érzem a néger szót sértőnek. A néger szó annyira lehet sértő négerek számára, mint a magyar szó magyarok számára, vagy a főnök szó főnökök számára. Nem maga a szó sértő, hanem a beszélő szándéka szerinti érzelmi töltet. Az érzelmek mögött pedig mindig gondolat áll. Ha gondolataim és indulataim változatlanok, akkor teljesen mindegy mely szavakat mellőzöm. Igenis számítanak a gondolatok, és az érzések úgyszintén. A kimondatlan dolgok is valóságosak. A nem láthatóak is létezőek. Habár ahogyan Angelo 'Franco' Provolone úr is mondotta: "Ne szólítsatok főnőknek, az tiszteletlenség!..."
#49Nagy Kálmán
Köszönöm az észrevételt. Ez - az "érezzük mindnyájan" - csak egy fordulat, írhattam volna úgy is, homályban hagyva a mondat alanyát, hogy "érezni... stb." Én úgy hiszem ugyanis, ha egy sokaságon belül akár csak egy kisebbség valamely kérdésben határozottan és megingás nélkül ellenvéleményen van, a jó szándékú többség tagjai is általában úgy érzik a saját többségi álláspontjukkal kapcsolatosan, hogy valami nem biztos, hogy kerek a dolog körül. (Megjegyzés: a tétel politikusokra csak korlátozottan érvényes!) Pusztán erre bátorkodtam utalni azzal a bizonyos fordulattal. Ám nem ez a mondókám lényege. A lényeg inkább az lenne, hogy könnyedén áthidalható a probléma egy másik, ellenérzésre alapot nem adó megnevezés használatával. Egy olyannal, melynek létjogosultságát mindnyájan el tudjuk jó szívvel fogadni. Lehet ilyet találni nem egyet, nem kettőt. Megjegyzem, általában is igaz, hogy mindig, mindenre létezik a konfliktus élezésével szemben valamilyen nagyon egyszerű, mindenkinek megfelelő megoldás. Csak meg kell találni, ami legtöbbször inkább csak szándék kérdése. Pusztán erre gondolnék.
#50Kevin
Én nem érzem a buksza szót sértőnek. A spiné szót sem, sőt a macát, a cafkát, a picsát sem. A buksza vagy a spiné vagy a maca, a cafka, a picsa annyira lehet sértő anyád, feleséged, lányod számára, mint a magyar szó magyarok számára, vagy a főnök szó főnökök számára. Nem maga a szó sértő, hanem a beszélő szándéka szerinti érzelmi töltet. Az érzelmek mögött pedig mindig gondolat áll. Ha gondolataim és indulataim változatlanok, akkor teljesen mindegy mely szavakat mellőzöm. Igenis számítanak a gondolatok, és az érzések úgyszintén. A kimondatlan dolgok is valóságosak. A nem láthatóak is létezőek. Habár ahogyan Angelo 'Franco' Provolone úr is mondotta: "Ne szólítsatok főnőknek, az tiszteletlenség!..."
#51Lantos Mátyás
Nem egyszer voltam már fültanúja annak, hogy nők (! ez is egy megkülönböztetés! ) fentebbi szavak némelyikével illették magukat. Ezek a kijelentések (megkülönböztetések) szerintem sem feltétlenül sértőek. Mint ahogyan a megkülönböztetések úgy általában sem kell hogy sértőek legyenek. Kivéve ha öncélú, szándékos, provokatív, de mindenekelőtt és legfőképpen alaptalan sértegetések. Ami elég valószínű a részedről így látatlanban ismeretlenül. Ugyanakkor a legártatlanabbnak gondolt szavak is lehetnek sértőek kontextustól és/vagy egyéb körülménytől függően. Érzelmi intelligencia hiánya esetén viszont teljesen felesleges ide bármit is írnom. Nekem van néger barátom. Tudja magáról hogy néger, és én is tudom róla hogy az. és egyáltalán nem sértő megállapítanom róla hogy az. Ő olykor magyar barátnak hív engem, amin nincs semmi okom megsértődni. Ha viszont lemagyaroznak, vagy őt leniggerezik az igenis sértő. Mindennek az alapja a megkölünböztetés. amihez elengedhetetlen a megkülönböztető képesség. A dolgok megkülönböztetésének legfőbb eszközei pedig a szavak. Szavakban szerencsére nem szenvedünk hiányt, így jól kifejezhetőek az apró árnyalati különbségek is. (habár sohasem tökéletesen) Aki viszont ódzkodik bármiféle megkülönböztetéstől, annak egyáltalán nincsen szüksége szavakra. Általánosságban a hátrányos megkülönböztetés vagy annak érzékeltetése az ami sértő. Az előnyös megkülönböztetés pedig önként vállalt kiszolgáltatottság. - "...bocs főnők."
#1Kefe
2021-01-26 12:51:19
Akkor Jimmynek néger volt az atyja és indián az anyja?