bacon (békön)
Füstölt szeletelt húsos szalonna. A sertés húsából készítik, a sonkához hasonlóan pácolják, füstölik majd vékony szeletekre vágják. Az angol illetve az amerikai reggeli nélkülözhetetlen része, sütik, grillezik, tükörtojással, rántottával kínálják. Az angolok szervírozzák még juharsziruppal, mézzel. A bacon sok más ételnek is adhat extra ízt.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 5 javaslat érkezett erre a szóra, és 31 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • márványszalonna
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(118 igen, 0 nem) - • Márványos mintázatáról ismerszik a jó minőségű márványszalonna.
- • vékonyszalonna
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(53 igen, 2 nem) - • A római edényben sütendő tarjaszeletek tetejére helyezzünk néhány szelet vékonyszalonnát.
- • bakonyi
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(25 igen, 12 nem) - • Akár igaz, akár nem, a neve mától bakonyi.
- • a bacon a magyar bakony szobol ered, ugyanod innen vittek a szalonnát a vilagba anno. tehat bakomyi
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(16 igen, 24 nem) - • Szeretem a bakonyi szalonnát.
- • béjkön
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(4 igen, 59 nem) - • Ha az é helyett pontosabb az éj-t használni: béjkön. Csak nehogy a 3 mássalhangzóról is "kiderüljön" °V°alami...
#2Kannibál Ante Portas
A managert sem menedzsernek ejtik az angolok, mi magyarok mégis így ejtjük és így is írjuk. Nem tőlem származik a javaslat, és műveletlen is vagyok ezek szerint, ám én is békönnek mondom a boltban. Meg sokan mások is. A közértes érti. Nem javít ki. Tudományosan! ????????????
#6Smurfette
Fonetikus magyar átírás helyett az ún. IPA-jeleket kell Ön szerint használni, mert az olvasó nem olyan műveletlen, hogy ezeket ne értse. Aki művelt tehát, érti és használja őket. És mivel így tudományos (sic), nyilván ezt a jelölésmódot részesíti előnyben. Szemben a magyar átírással. Ebből nem következik Ön szerint az, hogy aki csak a fonetikus magyar átírást érti/használja, az műveletlen? Hát... Egyébként szerintem a zárójelben nem is a kiejtést jelölte a beíró, hanem egy alternatív magyar írásmódot. Nagy különbség! A kevesebb pedig néha tényleg több lenne.
#7°V°
1. A magyar ábécével nem lehet fonetikusan átírni angol szöveget (és nem csak angolt), mivel több olyan magánhangzó és mássalhangzó létezik az angolban, amire a magyarban nincs betűnk. Például: ə (alive), ʌ (cup), θ (think), ð (there) stb. Persze, ez fordítva is igaz, sőt, talán angollal leírni a magyar hangrendszert még nehezebb. 2. Igen, így tudományosabb (IPA), mivel a világ összes nyelvének minden egyes hangjához (fonémájához) hozzá van rendelve egy-egy IPA-jel. A magyar nyelvben – viszont – „csak” 45 betű van (az e-vel együtt), tehát reménytelen feladat e 45 betűvel leírni a világ nyelveinek minden egyes fonémáját. Persze, megközelíteni lehet őket, de az már nem neveztetik fonetikai átírásnak. Ez olyan, mint ahogy pl. a románok az ü betűt iu-val próbálják megközelíteni, mivel nyelvükben nincs ü betű. 3. Még van egy fontos szempont, amiért nem ésszerű – a magyar nyelvben még meg nem gyökerezett – idegen szavakat magyar átírással beküldeni a Szómagyarítóra. Hogy ezt jobban megvilágítsam, vegyük példának a gyttja /ˈjʏ̀tja/ fogalmat. Ha magyar ábécével próbálnánk ezt megközelíteni, így festene: jütjá. Viszont, ha valaki rá akar keresni a Szómagyarítóban e fogalomra, hogy lássa, mi a magyar megfelelője, akkor a gyttja szóra fog rákeresni, nem a magyar átírására. a jütjára. Ezért a nyelvünkben még meg nem gyökerezett idegen szavakat, nincs értelme magyar átírással beküldeni, hanem csak eredeti írásformával, különben nem fogják a keresők megtalálni. Továbbá, ha a kiejtésük nem közismert, akkor lehet zárójelben IPA-jelekkel, vagy – ha elég jól megközelíthető – magyar ábécével leírni a kiejtést. [Ez már szubjektív vélemény: szerintem az ə helyett elég nagy pontatlanság ø-t (tehát ö-t) használni, ezenkívül az é helyett pontosabb lett volna az éj-t használni: béjkön]
#9Smurfette
Értékes gondolatok szótárszerkesztés esetére. De itt a honlap üzemeltetőjének iránymutatása mellett, az általa lefektetett szabályrendszer keretei között bizonyos idegen szavainkat kíséreljük meg magyarítani. Amelyeket nem ismerjük, kimondani, no pláne leírni sem tudjuk, ott szóba se jön, hogy nagyarítsuk őket. Ezeket legfeljebb lefordítani tudjuk. De ezzel visszaérkeztünk a szótárszerkesztéshez.
#10°V°
Nem osztom a véleményét. Vannak nemzetközi fogalmak, amelyeket – noha még nem léteznek nyelvünkben – nem kerülhetünk ki, és igenis magyarításra szorulnak. Hogy ki mit ismer, attól is függ, kinek mi a szakterülete. Pl. látom, hogy a Szómagyarítón rengeteg orvosi szakszó is szerepel, amelyeket a legtöbb ember nem ismer. De ettől, még szükség van rájuk a magyar nyelvben is. Vagy több zeneelméleti szakszóval is találkoztam. Nos, erekre is szükségünk van. És így tovább.
#11Kannibál Ante Portas
°V° bántó okfejtését a műveltségről-műveletlenségéről nehéz máshogy értelmezni, hiába a fölényes magyarázkodás. Aki nem érti a jeleket, szerinte műveletlen. Én nem értem a jeleket, értsd nem használom, nem javaslom használni őket. Jelen környezetünkben nem is akarom, mert (innen ismerős lesz...) a szómagyarító nem idegen szavak szótára. Különösen nem idegen szavak kiejtési szótára.
#12Smurfette
Több mindenben egyetértünk. Még az úgymond nemlétező nemzetközi fogalmakat, azok létjogosultságát illetően is. Az Ön által hozott példák ezek sorában ráadásul bele is illenek. De mit keres ezek között a krankenhausreif, a firav, a froh, a sage, a fatigue, a colmater, a marotte, a spotten, az infrige, stb.? Ezek a nyelvünkben egyelőre még nem létező nemzetközi fogalmakat fednének? Ugyan már...
#14Papageno
Jelen honlapot a MANYSZ üzemelteti, működési rendjét is ő állapítja meg. A nemzetközi fonetikai jelek használatának tilalmára és a magyarításra kitehető idegen szavak mibenlétére vonatkozó szabályok is ebbe a körbe tartoznak. Viszont ezek a szabályok kötnek bennünket. Akinek problémája van velük, kérje felülvizsgálatukat a MANYSZI-nál. A jobbkéz szabály is kötelezően alkalmazandó a közúti közlekedésben, függetlenül attól, hogy mi helyeseljük-e. Mentesíteni alóla csak az erre hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság tud úgy, hogy felülvizsgálja és esetlegesen törli a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásában (KRESZ) a kérdéses rendelkezést.
#21bakker
A békön írásmódot éppen - ma még (?) - tekinthetjük véleményesnek, nálam nem az. Ám az zárójelbe van téve és szerintem is, mint alternatív írásmód, a kiejtést jelöli. Ez viszont minden vitán felül rendben van, mert a bacont tényleg békönnek mondjuk. Magyarul. Angolul persze nem.
#23Lantos Mátyás
A latin betűs ábécével sem lehet rendesen (fonetikusan) leírni a magyar nyelvet, mert nincsen benne annyi betű ahány hang a magyarban. Mint ahogyan a latin betűs ábécét használó nyelvek többségéhez is alkalmatlan. Kevés benne a karakter. A magyarban is számos 'fonéma' van, melyet kettő betűvel jelölünk. Ne adj isten hárommal... Aztán ott vannak a rövid és hosszú magánhangzók. Továbbá ezen karaktereken kívül is volt még jónéhány magánhangzó és mássalhangzó változat, melyek ugyan lehet nem különböztek / különböznek lényegesen a fő hangjaiktól, mégis meg voltak különböztetve. Ismertek és használatosak voltak. Egyesek még ma is használatosak. Vagy legalábbis használatosak némely tájszólásban. A régi magyar ábécé 60 jelből állt.
#26Nagy Kálmán
Eretnek tételt fogok felállítani: az autentikus angol kiejtés igenis közelebb áll a békönhöz, mint a béjkönhöz. A békönnél még a beékön is - az é előtt egy egészen rövid e hanggal és szintén nagyon rövid, szinte elnyelt ö-vel - jobb közelítés. Az írásmódot illetően kitartok a bacon szóalak mellett.
#1°V°
2020-12-01 22:48:49
Valaki megpróbálta magyar betűkkel leírni az angol bacon szó kiejtését. Elég nevetségesre sikeredett, mivel az angolban nincsen ö, de van ə. Pont ilyen esetekre való a nemzetközi fonetikai ábécé. Tehát tudományosan: /ˈbeɪ.k(ə)n/. Nem kell műveletlennek gondolni azokat, akik a Szómagyarítót használják, félve hogy esetleg nem értenék meg az IPA-jeleket.