publikál
közöl, közread, kiad, mëgjelëntet; ném publizieren <- fr publier 'ua.' <- lat publicare 'elkoboz, a közvagyon részévé tësz', publicus ered. 'állami, a népre, a közösségre tartozó' <- populus 'nép, állam'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 7 javaslat érkezett erre a szóra, és 12 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • közzé tesz
(+54/-12) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Mikor teszik már közzé a cikket?
- • közre ad
(+36/-12) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Az Akadémiai Kiadó közre adta legújabb szótárát.
- • közad
(+51/-40) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Sikerült ëgy neves folyóiratban közadnia munkáját.
- • nyilvánoz
(+32/-26) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Hol nyilvánoztad legújabb eredményeidet?
- • nyíltat
(+26/-27) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Az MNB szerdától HUFONIA néven nyíltat egynapos bankközi kamatot.
- • Ez áll az Európai Bizottság által nyíltatott havi munkaerő-piaci jelentésben.
- • Helynevek keresése Interneten nyíltatott régi térképeken, számítógépes támogatássa
- • közadványoz
(+12/-25) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Ép a legújabb tanulmányomat közadványoztam.
- • közlényel
(+3/-31) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Már közlényelted az új eredményedet?
#4Roland
Nëm is állítottam, hogy szerepelne közvetít a fölsoroltak között. Csupán azért adtam példának a közvetít szavunkat, mert a közad is pont ugyanilyen "képződmény": köz+ad, köz+vet.
Tehát, ha a közad szerencsétlen összerakmány, akkor a közvetít is az. Mégis élünk ez utóbbival.
#5Dede Éva
Igen, a nyelvújítók valóban alkottak néhány szerencsétlen szót. A közvetít kimutathatóan (adatok vannak rá) elvonással keletkezett a közvetlen szóból az -ít képző segítségével. Tehát nem összerakták.
A közad azért nem jó - szerintem - mert ez olyannak látszik, mintha igekötős ige lenne, pedig nem az. Mivel másabb a jelentése, mint a közreadnak? Ezt sem értem.
#6°v°
Nëm értëm, miért látszhatna igekötős igének a közad, ha -amint Tanárnő is mondta- a köz- nëm is igekötő.
Ezenfölül, ha zavarólag hatna, hogy a közad összerakmány, akkor előbb alkossuk mëg a közadást (=publikálás; közadvány=publikáció), majd ebből elvonással kapjuk a közad szót. Már számos remëk, elvonással alakult szavunk van (gyógykezel, hangszërël, közszolgál, végrëndëlkëzik, gyorsír, kárpótol, végkiëlégít, apróhirdet, képvisel, vendégszerepël stb.). Miért lënne gond ëgy újabb?
Ami a lényegët illeti, itt nëm ëgyik vagy másik szóhozi ragaszkodásról van szó, hanëm ëgy tényről. Nevezetësen, hogy vmi miatt a tudományos világban a magyar ajkúak mégis mindig publikálásról és publikációkról beszélnek, nëm használván ëgyiket sëm a létëző magyar hasonszavak közül (közöl, közread, kiad, mëgjelëntet).
Föltëhetőleg azért van így, mert e szavaknak más alkalmazási körük is van, ezért használatuk esetleg félreértéshez vezethetne.
Emiatt látszik indokoltnak ëgy oly szó alkotása, mëly kizárólag ilyen érteménnyel bírna.
Az már más kérdés, hogy mennyire sugallja a kívánt tartalmat ëgyik vagy másik ajánlott újítmány.
Pont ez a célja ezen oldalnak, hogy helyet biztosítson minél több magyarítmányjavaslatnak, mëlyek közül majd kiválogatódhatna a legmëgfelelőbb.
Ëgyébként, én alkalmasnak találom a közread szót a publikálás kifejezésére. Vajon mások miért mégis a latin eredetűvel élnek?
És hogy neveznénk azt, amit közreadnak, köz(re)adványnak?
#10M.P.
Összerakmány, értemény... plusz azok a fránya duplapöttyös középzárt e jelölések! Isa por és homu vogymuk.
Zsebkazinczy (°V°), a szóbuhetátor
elemében. Mekkmester módjára bütyköl
szavakkal, fúrja-faragja őket, mindeközben
teli szájjal agitál a hülyeségei mellett. Már az óvodai farsagon is Kazinczynak
öltözött vajon?
#1Dede Éva
2010-02-16 05:48:49
Szerintem éppen elég a felsorolt néhány magyar szó, mi szükség van egy újabb, elég szerencsétlenül összerakott szóra?! Nem lenne jó a már meglévő szavakat használni?
A közad semmivel nem ad többet jelentésben, mint a felsoroltak.