princípium
elv, alapelv, vezérelv, alaptétel, vezéreszme, alapgondolat, [bölcs.] kezdet, alap-ok, ősok, végok, szempont, irányelv, (alap)elem, lat principium 'kezdet, eredet, alap-ok, első rész' < princeps, principis 'elöljáró, első tisztségviselő, első, élen álló, első sorozatban és időben', tkp. 'az első helyet elfoglaló': primus 'első' < előitáliai *prismos, felsőfoka az ólat pri 'előtt, előbb, elé, előzőleg, azelőtt' szónak < proto-indoeurópai *prai-, *per- 'túl, (vmin) kívül', *pro- 'előtt, előbb, elé, előzőleg, azelőtt'| capere 'fog, kap, megragad, vesz, foglal' < proto-indoeurópai *kap- '(meg)fog, megragad'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 3 javaslat érkezett erre a szóra, és 19 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • elvély
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(126 igen, 118 nem) - • A hét hermetikus elvély a következő: 1. A mentalitás/szellemiség elvélye, 2. A megfelelés/analógia elvélye, 3. A rezgés elvélye, 4. A polaritás elvélye, 5. A ritmus elvélye, 6. Az ok-hatás/okság elvélye, 7. A nemek elvélye.
- • elv
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(36 igen, 79 nem) - • Elv. Ennyi. Elvély, elvmény, elvet, elvzet, elvség, elvenc, stb. helyett.
- • irály
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(5 igen, 120 nem) - • A könyv irálya a szabadság eszmélye
- • Testünk bal agyfeltékeje a férfi irály, a kiáradó, a gondolkodó, a Yang. A jobb agyfélteke pedig a befogadó, az intuítiv és a képzelőerővel kapcsolatos részünk. (Majdnem pontos idézet egy mai med
#4Pásztor István
Én is csatlakozom Dohán Lilla és Kovács Pál kéréséhez: kérem a T. Moderációt, hogy a jelzett sajnálatos elütést javítsa, az irály javaslat második példamondatában eszmélye helyett eszméje írandó. Jelen helytelen formájában, ha így marad, valamennyiünkre rossz fényt vet. Mégiscsak egy nyelvi profilú honlap lennénk... Megjegyzés: a kretén címszavunk szócikkében is van egy teljesen hasonló hiba, ami ugyancsak kéretik ugyanígy korrigálni.
#7Medvetalp
A valaha létezett vagy egykoron nyelvújítók által megalkotott összes szavunk szótárazva van valahol. Tehát valahol szerepel. Még azok is, amelyeket soha senki nem ejtett ki a száján egyszer sem. Ezen szavak egy töredéke csak az, amit 2024-ben is használunk. Amit nem, annak mind requiescant in pace. De ami a lényeg: ettől még az eszméje szót, amit viszont tényleg használunk, nem kéne ly-nal írni. Mások hasonló, adott esetben sokkal kisebb hibáin örömködni még kevésbé. Csak mert égő.
#8dr. Müller Ferenc
Arra nem gondolt senki, hogy az inkriminált eszmélye a példamondatban esetleg nem az eszme, hanem az eszmély szó ragozott alakja lehet? Ennek lehetőségét munkahipotetikusan megengedve próbáltam az interneten rákeresni. Nem minden eredmény nélkül. Van ugyanis néhány találat az utóbbira. Valami régi, nyelvújításkori próbálkozás lehet, ami valószínűleg nem tudott elterjedni. A jelentésére nézve viszont nem találtam semmi biztosat. Mindenesetre ha ideig-óráig, ha csak a kísérletezgetés szintjén is, de létezett ilyen szó a magyarban, akkor a helyesírási hiba vádját akár ejthetjük is. Annyiban azonban én is helytelenítem a példamondatbéli használatát, hogy az ilyen típusú szövegekben kihalt szavaknak vagy a magyart mint anyanyelvüket beszélők beszélők által soha be nem fogadott nyelvújításoknak nemigen szabadna szerepelniük.
#10L9ngei
Nincs ilyen szó, hogy eszmély, legfeljebb zsebkazinczy (°V°) lila gőz szótárában. De még ha van is valahol ténylegesen úgymond beszótározva, az legalább 150 éves lehet. Ma ilyen szót nem használunk. Tehát a példamondatban sem használhatjuk, mert azt közérthető mai magyar nyelven kell megírni. Főleg, ha ez ilyen durva helyesítási hiba látszatát kelti. Slussz!
#11Kaszab
Valószínűleg nyelvgyilkos Smurfette tatának köszönhető a hibás eszmélye szó, ugyanis őrá jellemző, hogy nem ismer bizonyos régebbi szavakat, így azokat saját magyarításaképpen küldi be. Ez esetben az irály (=stílus) szót küldte be a princípium magyarításaképpen, majd ennek példamondatában elhibázta az eszméje szót. Ennyi lehet a magyarázat.
#12L9ngei
Régi bolsevik szokás, vádold meg ellenfeledet azzal amit te csinálsz! Zsebkazinczy °V° már nem egy mai gyerek, ő még bőven ebben a miliőben kulturálódott. Vitamodora is erről árulkodik. Ám legyen ez intő példa a mi generációnk, a mai negyvenesek és az utánunk jövők előtt, Arannyal szólva: "Ti, leányok, ne tegyétek".
#13Szironka
Úgy látszik, nagyon jó ismerője a nyelvgyilkos Smurfette tata az általa felhozott kornak, amelyben életének jó néhány évtizedét töltötte. Persze, – ezzel az olcsó cselfogással – most lehazudni igyekszik valódi életkorának egy tetemes hányadát: „...a mi generációnk, a mai negyvenesek...”. :D
#14Pásztor István
Én tényleg kezdem nem érteni a dolgot. Néhányan annó felvetettük, hogy egy ártatlan kis hibácskát ki kellene javítani. Ez nem történt meg. Ehhez képest páran most habzó szájjal egymásra vicsorogva azon vitatkoznak, ki követte el a hibát és az illető hány éves... (Ez utóbbi egyébként egy említés szintű mellékkörülmény csupán, ami a legcsekélyebb relevanciával sem bír a probléma egészét tekintve. Na nem mintha a hibáért felelős személyt meg egyenesen kerékbe kéne törni.) De most tényleg! Jómagam sohasem venném a bátorságot, hogy bárki tényállítását a saját életkorát illetően megkérdőjelezzem. De értelme se lenne sok. Én örömmel vállalom, hogy a szóban forgó negyveneseknek bőven az apjuk lehetnék. Ezek szerint Szironkának is, L90einek is. És igen, lehet, nem túl jó ajánlólevél, de jó ismerője vagyok annak a bizonyos korszaknak, mert igen, életem jó pár évtizedét abban éltem le. Horn Gyulától nem volt éppen elegáns, ám én minden további nélkül visszakérdezhetek: na és...?
#15Hajdú Ernő
Igaza van Pásztor István úrnak, teljességgel érdektelen, hogy ki milyen korú, nemű stb. Meg egyáltalán a személyeskedésnek semmilyen szinten nincs helye ezen a honlapon. Már-már ott tartunk, hogy több a személyeskedő hozzászólás, mint a nyelv(észet)i kérdésekkel foglalkozó eszmefuttatás. Jó lenne, ha kizárólag e honlap eredeti profiljával, a szómagyarítással kezdenénk el foglalkozni, egymás szurkálása helyett.
#17Pásztor István
Kedves Ernő, természetesen örömmel csatlakozom a felhíváshoz, legyen így! És hogy ne maradjon mindez pusztába kiáltott szó, mintegy szabályzatunk kvázi értelmezése-kiegészítéseként hadd szolgálják magunkra nézve néhány praktikus gondolattal. Ha ezeket megszívleljük, talán közelebb kerülünk a fenti üdvös célhoz. Nos, 1.Hozzászólásainkban legyünk türelemmel, tisztelettel és viseltessünk empátiával magyarítótársaink iránt, nemüktől, koruktól, társadalmi státuszuktól, műveltségi szintjüktől függetlenül. Gúnyneveket ne aggassunk a másikra, állandó jelzőt úgyszintén ne. Vélt vagy valós szellemi fölényünk esetén is tartózkodjunk attól, hogy annak tényét az illető orra alá dörgöljük. Mások etnikai, vallási, valamilyenbcsoporthoztartozási és egyéb típusú érzékenységét tartsuk mindig tiszteletben és ne használjunk rájuk nézve sértő szavakat (buzi, ratyi, cigány, néger, transzi stb.). A fölösleges, redundáns, önfényező, öncélúan saját szellemi nagyságunkat és jóltájékozottságunkat exponáló hozzászólásoktó tartózkodjunk! Mások szóalkotási technikát ne minősítgessük, legfőképp ne gúnyoljuk ki. Valamely társunkat kifigurázandó stílusparódiát se küldjünk be soha. Mindenki a kedve szerint magyaríthat ugyanis. 2. Szóalkotásaink, példamondataik legyenek politikailag és világnézetileg semlegesek és sohase legyenek személyeskedők. (Egy negatív tartalmú magyarítandó szót pl. soha ne dedikáljunk gúnyosan valamely magyarítótársunknak!) 3. Magyarításra kizárólag a szabályzatunkban rögzítettek szerinti idegen szavakat adjunk fel, azaz olyanokat, amelyek elterjedtek a magyarban, vagy elterjedőfélben vannak. A magyarban soha fel nem bukkant, adott esetben toldalékolhatatlan, magyarmondatba - foglalhatlan angol, német, francia stb. szavakat mellőzzük! Megbotránkoztató, pl. kifejezetten perverz vagy pornográf érzetet keltő idegen szavak feladásától ugyancsak célszerű tartózkodnunk. Idegen írásjeleket (mellékjeleket) és fonetikai segédjeleket (IPA) ne használjunk. 4. Tartózkodjunk attól is, hogy magyarításként küldjük be magát a feladott idegen szót. 5. Legyünk egymás számára beazonosíthatóak, egyetlen és ugyanazt a nicket használjuk folyamatosan. (Ne váltogassuk tehát a nevünket hétről-hétre!) 5. Mindenkor tartózkodjunk a személyeskedéstől, szurkálódástól, piszkálódástól. Ha egy magyarítással vitába szállunk, az korlátozódjék szigorúan a tárgyra és ne terjedjen ki vitapartnerünk személyére semmilyen tekintetben. Ne méricskéljük soha stílusát, nyelvhasználatát, helyesírását, központozását, írásjelhasználatát stb. Ne gúnyoljuk ki akkor se, ha nem találjuk eléggé frissnek, fiatalosnak a nyelvezetét. Kioktatólag se lépjünk fel soha, senkivel szemben. 6. Ha hiányzik a címszó alól a szócikk, azt tegyük szóvá, vagy pótoljuk. Ha van szócikk, azt lcsak akkor egészítsük ki, ha az feltétlen szükséges. Tudálékoskodó kiegészítésekre semmi szükség. Tartózkodjunk a redundanciáktól. A szócikk legyen viszonylag rövid (3-4, max. 8-10 sor), de ne szorítkozzon soha egyetlen szinonímára. A legjobb, ha az szinonímákat, fogalommeghatározást és az eredet megjelölését is egyaránt tartalmazza. 7. Mindig vegyük komolyan a magyarítást, ez a fórum nem a Ludas Matyi internetes változata. Humorosnak szánt, komolyan nem vehető magyarítást soha ne küldjünk be. Ez igaz a kommentekre is, ne viccelődjünk itt sem. Trágár, nyomdafestéket nem tűrő vicceket, vicces megjegyzéseket különösen ne írjunk be. Általánosságban is kerüljük a trágárkodás minden formáját!
#1Ferkó
2020-11-24 11:10:45
Az irály régóta meglévő szavunk a stílusra.