abakusz1
Számolótábla. A14. századtól kezdve terjedt el Kínában. A kínaiak már a legkorábbi időktől kezdve tízes számrendszert használnak. Ez a rendszer könnyen alkalmazható sorok és oszlopok mátrixával való számolásra, ahol a vízszintes helyiérték (jobbról balra haladva) önmagában meghatározza, hogy a tíz hányadik hatványáról van szó. Ezen az elven alapul az abakusz is, amely emlékeztet az orosz golyós számológépre (szcsoti). Derékszögű keretében legalább kilenc, egymással párhuzamos drótot vagy zsineget feszítettek ki, és a keretet a zsinegek irányában merőleges léccel két, nem egyenlő részre osztották. A nagyobbik rekeszben mindegyik huzalra öt mozgatható golyót fűztek, s kisebb rekeszekben egyet, illetve gyakrabban kettőt. Az előbbiek mintha a kéz öt ujjának felelnének meg, az utóbbiak pedig egy, illetve két kéznek. Az abakuszon igen nagy sebességgel végezhető a számítás. A középkor végén Japánban is elterjedt a kínai számolótábla, itt szoroban a neve. Ezek az eszközök mindkét országban napjainkig megőrizték népszerűségüket, az áruházak kasszáiból az elektromos számológépek, komputerek sem tudták kiszorítani. Az abakusz néha képeken is megjelenik, ilyenkor általában a kereskedelemre utal. Gazdagságot, vagyont kívánhatnak vele egymásnak az emberek, ti. hogy legyen elegendő pénzük, amit meg lehet számolni. Korán reggel használni az abakuszt nem szerencsés. Az üzletek bezártával az abakuszt gondosan letisztogatták és elzárták, az üzletre nézve nagy szerencsétlenségnek számított, ha az abakusz eltűnt, elvesztették vagy ellopták.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 3 javaslat érkezett erre a szóra, és 1 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • számolókeret
(+13/-0) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Nem saját magyarításom a számolókeret, a hozzászólások között merült fel az ötlet.
- • számvető
(+3/-9) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • A számvető régi, bevált szó az 1980-as években még lazán használta az Alfa nevű ifjúsági lap.
- • kézi számoló
(+2/-7) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • A kézi számolónak több változata van a gyerekek által használt 10x10-es golyótologatótól a kínaiaknál, az oroszoknál és a japánoknál a kereskedelemben használatos, bonyolultabb készülékekig.
#1Bártfai Tamás
2025-12-03 13:45:37
Elfogadhatónak ítélem, a kézi számoló javaslatra így igennel szavaztam. Viszont szeretném világossá tenni, hogy az abakusz nem az egyetlen kézi számoló. Lehet találni több más hasonlót is némi internetes keresgéléssel.
A kézi (mechanikus vagy egyszerű fizikai) számolóeszközök lehetnek:
1. Abakusz (számolókeret)
A legismertebb, gyöngyökkel működő számolóeszköz.
– Kínai suanpan
– Japán soroban
– Orosz szoroban (schoty)
2. Számolópálcikák
Ősi kínai és japán eszközök, külön pálcikákkal jelölték az egyes helyiértékeket.
3. Logarléc
Grafikus, logaritmikus skálákon alapuló mechanikus számolóeszköz, 20. század közepéig a mérnökök fő számoló eszköze volt. Szorzás, osztás, gyökvonás, trigonometria is elvégezhető vele.
4. Számológépkorong (slide chart / nomogram / volvelle)
Papír- vagy műanyag kör vagy lap elforgatható skálákkal. Egyszerű számítások, átváltások, arányok gyors elvégzésére.
5. Mechanikus számológépek
Kézi tekerős, fogaskerekes szerkezetek, pl.:
– Pascaline (Blaise Pascal)
– Leibniz-féle számológép
– 19–20. századi irodai kézi tekerős kalkulátorok (Facit, Brunsviga, Curta)