predikátum
[ny] állítmány, mondomány, [fil] kijelentés állítmánya, mely az alanyról tett kijelentést tartalmazza (a logikában), vmely fogalomról állítható tulajdonság, nyílt mondat (a matematikai logikában), [tört] praedicatum, családtőnév, nemesi előnév, birtoknév, lat praedicātum ‘állítmány, nemesi előnév (a családi birtok helyét jelölte)’ < praedicō ‘kihirdet, kikiált, kijelent, kimond, (ki)nyílvánít, dicsőít, dicsér, magasztal, magasztalva említ’: prae-, præ- 'előre, előtt, elé, elő, elöl' < proto-indoeurópai *peri- < proto-indoeurópai *per- 'előre, elöl, elülső, előtt, első, fő, legfőbb, felé, irányában, közel, ellen, szemben'| dicō ‘mond, szól, említ, fölhoz, kimond, kiejt, beszél, előad, szónokol, vminek mond, nevez, hív, kinevez, énekel, költ, megénekel, dicsőít, kiszab, kitűz, kijelöl’ < proto-indoeurópai *deyḱ-, *deik- '(meg)mutat, fölmutat, bemutat, rámutat, kimutat, rámutat, ünnepélyesen kimond/kijelent/kinyilvánít'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 1 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
(3 igen, 1 nem)