robot
Mesterséges intelligenciával ellátott, emberszerű automata. (Különböztessük meg az általánosabb célra használt "robot" szótól egy magyar megfelelővel.)
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 2 javaslat érkezett erre a szóra, és 15 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • gémber
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(11 igen, 19 nem) - • Néhány év, és a gémberek közöttünk mászkálnak az utcán.
- • (gép+ember)
- • géper
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(1 igen, 7 nem) - • Egyre fejlettebb gépereket alkotnak.
#4Ly
Nem kell, hogy magyar eredetű legyen. Ha hosszabb ideje, a többség által elfogadottan használjuk, akkor magyar szónak számít. A váltás nagyjából akkor történik meg, amikor már csak a nyelvészettel, etimológiával foglalkozók tudnak az idegen eredetről. Szerintem új szavak keresésének akkor lehet értelme, ha a frissen érkezett idegen szó nem nagyon illeszkedik a magyarba a hangzásával, vagy egyszerűbben szeretnénk kifejezni egy olyan dolgot, amit egyébként csak hosszasan körülírni tudnánk.
#6Ly
Ha alaposabban megvizsgálod, akkor találhatsz érveket a #2 és a #4 jelű hozzászólásomban is, melyekre sajnálatos módon nem vonultattál fel ellenérveket, pedig érdekel róluk a véleményed. Ha rajtad múlna, akkor csak uráli eredetű szavak segítségével lehetne szómagyarítani, vagy máshol húznád meg a határt?
#7Áron
Átkozottul mindegy, hogy hány milliárd éve használjuk őket, vagy hogy elfogadja-e a többség, hogyha nem magyar eredetűek. Na és mi van akkor, ha csak pár száz szóból tudunk dolgozni? Semmi. Ezekre természetesen nem reagáltam, mert ezek nem érvek voltak, nem jogos meglátások. A józan ész azt mondatja, hogy a Vérszerződésig összegyűlt szókincsből nyugodtan dolgozhatunk, tehát a nyugati ótürk illetőleg az iráni eredetű szavakat nyugodtan használhatjuk, mint alapot. A kárpát-medencei, de nem magyar eredetű szavakat meg kell hagyni, hiszen szükség van kapcsolatra a magyarság és a nemzetiségek között. De a német, francia, angol, olasz, görög, latin, stb. eredetű szavak már túl távol vannak, épeszű érv nem szól a megtartásuk mellett.
#8Ly
Nem látom a következetességet abban, amit írsz. A német nem az egyik nemzetiségünk? De ha annyira a Vérszerződés idejét választjük határnak abból a szempontból, hogy mit tekintünk idegen szónak, akkor mennyiben befolyásolja a nemzetiségekkel való kapcsolatunkat a magyar nyelv védelme szempontjából, ha lecseréljük pl. a kovács, a mészáros, a málna, stb. szavainkat egy "igazán magyar" eredetűre? Számukra akkor is csak egy idegen nyelv maradna magyar, kevésbé pedig már úgysem tudnának szeretni bennünket :) Sőt, még azzal se tudnának vádolni, amivel szoktak,hogy elloptuk a szavaikat, mert annyira primitív mongol barbárok vagyunk, hogy saját szavakat sem tudunk alkotni. (Ez jön ki abból, ha következetesen végigviszem a gondolatmenetedet.)
#9Áron
Egyrészt a gép felnémet eredetű, s nem kárpát-medencei sváb vagy szász. Másrészt itt nyilván nem matematikai határokról van szó, hanem irányelvről. Magyar, nyugati ótürk, iráni,_plusz_nemzetiségi eredetű szavak. De a külföldi eredetű szavak megtartása már a józan ész határán túl van. Már mondtam: a nemzetiségi eredetű szavakat nem kell lecserélni, szinonímának nyugodtan megmaradhatnak. Ha nem érti, nem érti. A nemzetiségek számára a magyar nyelv az államnyelv, ők hozzánk tartoznak, ez vitán felül áll és nem is ide tartozik, úgyhogy ebben ne menjünk bele. A ló egyik oldala az, hogy kizárólag az uráli eredetű szavakat fogadjuk el, a másik oldala meg az, hogy nem foglalkozunk azzal, hogy milyen eredetű egy szó. A határ, a józan meggondolás ott van, hogy a nyugató ótürk, az iráni és a nemzetiségi eredetű szavakat elfogadjuk. Egyébként a környező nyelvek is átvettek magyar szavakat, de békességre kell törekedni és nem szapulni a szomszédot. Ha Önnek az jön le, akkor egy szót sem értett meg abból, amit eddig írtam.
#10Ly
A szomszédokra vonatkozó eszmefuttatás csak egy gondolat szélsőségig való végigvitele volt, nem általánosítok velük kapcsolatban (sem). A szómagyarítás értelmezési tartományával kapcsolatban fenntartom a liberálisabb álláspontomat, ami úgy gondolom, hogy észszerű is. Kifejtettük a nagyközönség előtt, lássuk hát az értő kritikusok véleményét! Ha reálisan nézzük, érdektelenség fogadja majd, mint ahogy az ezen honlapon fellelhető (mégoly Áron-kompatibilis) szómagyarítási ötletek 99,99%-át is.
#11Áron
Fenntarthatja, különösebben nem izgat, hiszen nem megalapozott. Ez nem liberális álláspont, hanem éppenhogy logikával szembemenő, erőszakos. Amúgy nem ideológiákból kell kiindulni, az megköt. Mindenféle komplexus nélkül kell megtalálni az egyetlen jogos meglátást. Értem, hogy a gép szó már "elmagyarosodott", de magyarítási alapnak attól még nem felel meg, annál jobbnak kell lennünk. Nem is kell, hogy mindenki foglalkozzon szómagyarítással, csak szakértőkre van szükségünk, akik képesek felelősséget vállalni munkájukért, minőségi magyarítások kellenek.
#13Ly
Elgondolkozván a gép(ely) szó meghonosodásán, arra jutottam, hogy mégha német (bajor-osztrák) eredetű is, elterjedése úgy történhetett, hogy a Magyarországra (Felvidékre, Erdélybe) érkező, letelepedő német bányászati szakemberek hozták a gépépítési tudás mellett az elnevezést is. Ennek elterjedéséhez kellhetett egy-két generáció. A tudás apáról fiúra szállt, ezáltal a szó nemzetiségivé vált, hiszen ha a mesteremberek megtalálták számításukat, akkor nem volt értelme hazamenniük, családot alapítottak, letelepedtek. Talán néhány nemzedék után magyarrá is váltak. Ha pedig már nemzetiségivé váltak, akkor az innen továbbterjesztett szavaik is méltán tekinthetők magyarítási alapnak. Idézek az Etimológiai szótárból: "A szó elterjesztésében fontos szerepet játszottak a felső-magyarországi és az erdélyi német nyelvjárások." QED
#14Áron
Ha egyelőre nem tudok minőségi javaslatot, akkor nem szólalok meg. Itt kezdődik a szakértőség. Talán az önjáró, önműködő szavakra vagy jelentményekre alapoznék, valami ilyesmiből indulnék ki. Ha van nemzetiségi gyökere, akkor elfogadható. Amúgy a robotnak inkább a gépiség és az automatizmus a legfontosabb tulajdonsága, nem? Az intelligencia nem kritérium, hiszen a különféle ázsiai focizó, zongorázó, stb. robotot is robotnak tekintjük, szóval nem feltétlenül van emberi jellemzője (az inkább a kiborg, amit pár napja én írtam ki magyarítani s amire szerintem illik a gémber - ha megtennék és beírná oda, én tetszikelném), tehát kb. aminek nincs lelke, de mégis mozog. Félreértés ne essék, nem kötözködöm, a gémber, mint szó nekem nagyon tetszik, csak szerintem nem fedi a robot teljes jelentését.
#15Ly
Robotnak nevezzük a teljesen "buta" ipari hegesztőautomatáktól kezdve az emberi intelligenciával (egyelőre elméletben) rendelkező, egyszer talán azt felülmúló gépeket is, amelyek valamikor külső valójukban is megkülönböztethetetlenek lesznek az élő emberektől. A robot szó lecserélésére véleményem szerint nincs esély, annyira beleivódott nyelvünkbe. Ez a leszűkített jelentése - ahogy a kiírást is megfogalmaztam - viszont érdemes lehet egy magyarítási kísérletre. A kiborg (kibernetikus organizmus) is hasonló jelentéstartományban mozog, ott a hangsúly a biológiai és mesterséges összetevők szervezetszerű együttműködésén van, nem követelmény az emberhez való hasonlatosság. Ide tartozik még az android is, ami külsőleg emberszerű, de nem feltétlenül robot (ld. Gólem), és nem feltétlenül rendelkezik emberi intelligenciával. Ugyanakkor a fenti, szűkített jelentésében mindhárom helyett használható lenne a gémber (ami az elavulóban lévő "némber"-re is hasonlít). Gondolkoztam már az androidnál, hogy oda is beírom. Most megteszem ott is, és a kiborgnál is.
#1Áron
2015-12-20 18:41:05
A gép német eredetű szó, így a gémber alapból felejtős.