A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 20839 magyarítás érkezett 15319 idegen szóra.

keresem

blason

címer

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 7 javaslat érkezett erre a szóra, és 28 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!

  • • jelvény

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem80.952380952381/100 (33 igen, 7 nem)

    • • Jelvény, ha már a címer nem jó. (Pedig tökéletes.) A jelveg viszont megint fals szóképzés, bullshit. Kukába vele! A kitalálójának meg tintaleves papírgaluskával.
  • • jel(vény)

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem50/100 (4 igen, 4 nem)

    • • A jelvény úgy nem jelveg, ahogy a részvény nem részveg. Vagy ahogy a tömeg nem tömvény.
  • • jellet

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem50/100 (2 igen, 2 nem)

    • • A Ferencváros jelletében ott a három e betű. (Egyiken sincs kétpontos ékezet.)
  • • jelveg

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem44.285714285714/100 (30 igen, 38 nem)

    • • A jelveg olyan, általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ.
  • • címer

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem42.307692307692/100 (10 igen, 14 nem)

    • • Miért nem jó ez a magyar kifejezés?
  • • semmi

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem40/100 (3 igen, 5 nem)

    • • A blason teljesen ismeretlen szó, semmi nem kell helyette.
  • • csintalanda

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem40/100 (3 igen, 5 nem)

    • • Francia csintalandákról is volt szó a műsorában.

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Áron

2013-07-17 19:28:41

Azért nem jó a címer (illetve az ebből keletkezett cím, címerlet, stb.) kifejezés, mert latin eredetű szó: a lt. cymarium jelentése ‘sisaktaréj, sisakdísz’.

#2()

2013-07-17 22:10:03

Nem latin eredetű szó! Attól, hogy egy gyök megvan több nyelvben, még nem jelenti föltétlenül, hogy kölcsönzésről volna szó.

#3Áron

2013-07-18 19:32:37

1. De, a magyarban a címer egy latin eredetű szó. 2. Persze, attól, hogy rokona megvan más nyelvben, attól még nem feltétlenül kölcsönzésről van szó. Esetünkben azonban igen.

#4()

2013-07-19 01:25:10

Nem latin eredetű szó! Ráfogni persze lehet.

#5Áron

2013-07-19 20:15:30

Kedves (), kijelentése érvek felhozatal mellett nem releváns. Tessék a szótörténeti tárban megnézni, hogy a címer szó mikortól adatolható, mi volt a jelentése az idők során és milyen alakja volt a szónak. Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárában világosan leírja, hogy a magyar címer szó a latin eredetű francia cimier 'sisakdísz' szó leszármazottja, mely a 13. századi lotaringiai telepesek révén került Magyarországra.

#6()

2013-07-20 02:13:16

Az, hogy egy szó mikortól van adatolva (esetünkben 1326), kizárólag azt tudja bizonyítani, hogy a szó nem későbbi keletkezésű, mint a szóban forgó időpont, semmi többet. Én nem azt vitatom, hogy Tótfalusi István Magyar etimológiai nagyszótárában a latin eredet van föltüntetve, hanem ezen eredeztetés helyességét (mint több más szóénak is, amely e műben szerepel). címer: cím | -r (képző) A cím/cim gyökkel rokonok pl. a csim (csima, csimba, csimota, csimbók stb.) és csom (csoma, csomó, csomb, csombolék stb). http://osnyelv.hu/czuczor/index.html Más nyelvekben, ezekkel rokon szavak: lat cyma 'ifjú hajtás az olasz káposztán' (ebből eredeztetik a francia cimier és cime szavakat), gör κῦμα /kýːma/ 'hullám, magzat, csíra, (fiatal) hajtás, sarj(adék)' stb. Bár az állíttatik Tótfalusi könyvében, hogy a "cím" elvonással keletkezett volna a címer szóból, ennek ellentmondanak a magyar nyelvbéli tények. Ha valóban a latin eredetű francia cimier 'sisakdísz' vagy cime 'csúcs' szó leszármazottja lenne a magyar címer, akkor hogy magyarázható, hogy a cím≈csim≈csom, melyet állítólag elvonással alkottak meg a nyelvújítók a címerből 'sisakdísz, jelvény', megkapta az "eredeti", görögbélihez vagy latinbélihez igen hasonló jelentményét (pl. csim(a) 'némely fejedző növény dereka, torzsája', csimota 'csemete, fiatal, gyönge ág', csoma 'torzsáról fakadó csemete, csíráról fakadt gyönge növény'). Csak úgy magyarázható, hogy a Tótfalusi-könyvbéli elmélet HAMIS. A cím ≈csim≈csom gyök ősi sajátja a magyar nyelvnek, akárcsak ezen gyökök szóbokrai. Tehát szó sincs kölcsönzésről. A magyarázat az, hogy mind a magyar, mind a görög stb. nyelvek egyazon ősnyelvnek leszármazottai, még akkor is, ha ez nem felel bizonyos nyelvészeti irányzat követőinek.

#7()

2013-07-20 05:02:53

Ja, és cima=csíra, fiatal hajtás. (Ballagi)

#8Áron

2013-07-20 20:41:19

1. Az, hogy a cím a címerből való elvonás, az fel van jegyezve. Nyelvújítási szótárakban meg lehet találni a szó gyártójával és gyártásának időpontjával együtt. 2. Nekem nincs üldözési mániám, én objektíven tudom vizsgálni a kérdést. Amíg Ön nem pártatlanul, érzelemmentesen áll a tárgyhoz, addig minden vita parttalan. 3. Az Ön által érintett egyéb téma (ősnyelv, Czuczor, stb.) nem tartoznak tárgyunkhoz, azokra nem is reagálok. 4. Tóthfalusi magyar szakot végzett, egyetemi nyelvészeti kurzusokra járt. Egy szakértő és egy műkedvelő kommentelő (akár Ön, akár én) véleménye közül alapból az előbbi a mérvadó.

#9()

2013-07-21 02:06:35

°Szavak visszahozataláról a köznyelvbe van több példa is nyelvünkben, ebben nincs semmi különös. °Én nem is állítottam, miszerint Önnek üldözési mániája volna, és nem is föltételezek ilyesmit. Nem is értem, hogy jön ez ide. °Mulatságos, hogy Ön rám mondja, miszerint ne volnék pártatlan, miközben pont Ön az, aki hallani sem akar más véleményről, mint amit Tótfalusi képvisel: "Az Ön által érintett egyéb téma nem tartoznak tárgyunkhoz, azokra nem is reagálok." Azért nem reagál, mert nem tud értelmes ellenérveket fölhozni, mivel olyanok nincsenek. Amit írtam, ha figyelmesen elolvasta, pontosan a témánkhoz tartozik. °Ami a végzettségemet illeti, ne tegyen róla tájékozatlanul kijelentéseket, mert téved. °Ami valóban nem tartozik tárgyunkhoz az, hogy milyen végzettségű Tótfalusi István. Másrészt, attól, hogy valaki matematikát, bilógiát, történelmet vagy nyelvészetet tanult, egyáltalán nem jelenti, hogy a maga szakterületén tévedhetetlen volna (tudnék több tucat példát fölhozni). °Mellesleg, ha már végzettségekről beszélünk, hasznos lenne tudnia, hogy mind Czuczor Gergely, mind Fogarasi János nyelvtudósok voltak és egyben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai is! °Melegen tudom ajánlani Önnek is: tanulmányozza a Czuczor Gergely és Fogarasi János írta "A magyar nyelv szótára"-t, mert rengeteget lehet tanulni belőle a magyar nyelvről.

#10Áron

2013-07-23 19:27:23

A cím nem egy régebbi magyar szó visszahozatala, ezt a címerből választották le a nyelvújítók. Többi mondata nem kapcsolódik tárgyunkhoz, azokra nem is reagálok.

#11()

2013-07-27 07:42:27

A cím/cim - csim - csom ősi gyöke a magyar nyelvnek, mely jóval a nyelvújítás kora előttről származik. Nem is tartozhatna jobban a tárgyunkhoz, amit írtam, mivel pontosan e gyökből lett -r képzővel a címer szavunk.

#12Áron

2013-07-27 18:46:06

Mint mondtam: bizonyítékok. A nyelvújítás korában keletkezett szavak ki vannak gyűjtve külön szerzővel, évszámmal, bárki utánajárhat. Attól, hogy hajtogatja nem lesz igaz a kijelentése.

#13()

2013-07-27 23:00:16

Mondta, de ugyanazt ismételgette. Ettől nem lesz egy hajszálnyival sem meggyőzőbb. Visszatérve. 1780-ban Benyák Bernát József újra lecsupaszította a címer szót, megkapván ama gyököt (cím/cim - csim - csom), amelyből eredetileg a címer keletkezett (a címer szavunk legkorábbi előfordulása 1326-ból való).

#14Áron

2013-07-29 18:57:04

Félreért, eszem ágában sincs győzködni :D A tények felől nem szokás másokat győzködni :) Különben sem velem kell erről vitáznia, hanem nyelvtörténészekkel, szakértőkkel. Ha ők igazat adnak magának, akkor nézete elfogadottá válik.

#15()

2013-07-29 20:37:03

Amit írtam, nem a saját kutatási eredményeim voltak, hanem többek között Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudósoké, akadémikusoké (bár nem kell sok ész a gyökökről írtak igazságtartalmának belátásához). Tehát nem nekem kell bárkinek is igazat adnia vagy cáfolnia engem.

#16Áron

2013-07-31 22:30:54

Á, nem. Mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Akkor fogadunk el valamit igazságnak, ha szakértők is elfogadják. A CzF álláspontja pedig ma már meghaladott. De, mint mondtam, a döntő érv az, hogy a címer szó idegen eredetű.

#17()

2013-08-01 05:16:49

Az említett nyelvtudósok álláspontjai egy csöppet sem meghaladottak, sőt, egyre inkább kezdik élni újabb fénykorukat. #Igen, mondta már egy párszor, de mindahányszor tévedett. A megváltoztathatatlan tény azonban: a címer szó magyar eredetű, gyöke cím/cim - csim - csom, képzője -r.

#18Áron

2013-08-01 20:39:30

Mint mondtam, nem velem, hanem szakértőkkel kell vitatkoznia. A jelenlegi ismereteink szerint a címer idegen eredetű szó. Ha a tudományos elit mást mond, természetesen az fog számítani.

#19Áron

2013-08-01 20:47:07

Mint mondtam, nem velem, hanem szakértőkkel kell vitatkoznia. A jelenlegi ismereteink szerint a címer idegen eredetű szó. Ha a tudományos elit mást mond, természetesen az fog számítani.

#20()

2013-08-01 21:03:53

A "tudományos elit" megosztott (mindig is az volt, nem csak a nyelvészetben, de minden területen). Ami engem illet, a legkevésbé sem érdekel, hogy a tévedésben lévő egyik nyelvészeti irányzat valamely képviselőjének nézeteit megváltoztassam. Ez teljesen fölösleges fáradozás lenne. A tények nem változnak attól, hogy ki milyen állásponton van vagy lesz.

#21Áron

2013-08-03 18:19:52

Megosztott, azonban a címer szó tekintetében a többség az idegen eredetűség mellett áll :) Igen, az pedig semmit sem nyom a latba, hogy Ön kinek a véleményét fogadja el. Tudományban nem szavazunk, hogy kinek mi tetszik, ott a bizonyítékok számítanak. Önt nem a tényszerűség vezeti, hanem az érzelmek. Ezért sem vesszük számításba véleményét.

#22()

2013-08-04 01:26:58

Ahogy azt már megszokhattuk, Önnek nem erőssége a logika. Ezúttal is melléfogott több tekintetben. # Előbb ezt mondja: "Megosztott, azonban a címer szó tekintetében a többség az idegen eredetűség mellett áll", majd ezt: "Tudományban nem szavazunk, hogy kinek mi tetszik, ott a bizonyítékok számítanak.". Az még hagyján, hogy olyasmikről ír, amihez nem ért (saját elmondţsa szerint), de -ami súlyosabb- Önmagával is ellentmondásban áll: egyszer számít a többség, máskor meg nem, csak a bizonyíték. # Ha már többségről beszélt, gondolom előzetesen végzett fölmérést is. :D # "Önt nem a tényszerűség vezeti, hanem az érzelmek." Ez is egy bugyuta kijelentés (amit már másodízben ismételt meg), akár csak az összes többi. Másról állít olyat, ami Önt jellemzi. Ön az, aki olyasmihez szól hozzá, amihez egyáltalán nem konyít remélvén, hogy így megvéd egy álláspontot, amit kizárólag a tekintélytisztelet alapján támogat (mert ésszel úgysem foghatja föl azt). Tehát ne beszéljen itt tényszerűségről Önmaga kapcsán, amikor Ön a legkevésbé sem az. # A fejedelmi többesével (vesszük számításba) végképp kinevetteti magát.

#23Áron

2013-09-20 08:47:50

Ez kicsit böcskölődősre sikeredett. Tartsuk meg a kultúrált vitatkozás szabályait. Kerüljük a személyeskedést. Sem a tudományosság, sem a tudósok többsége nem támogatja a címer szó magyar eredetét.

#24()

2013-09-20 22:28:49

Mióta Ön a "tudományosság" képviselője? Tán végzett fölmérést, hogy hányan állnak mellette és hányan ellene? Ha nem, akkor ne tegyen légbőlkapott kijelentéseket.

#25dr. Müller Ferenc

2023-05-21 11:23:24

Hogy a címer szó honnan származik, teljesen érdektelen. Főleg a jelen fórumon. Nem is nagyon értem, minek kellett ezért ölre menni. Pláne ilyen hévvel. (Csoda, hogy nem párbajjal zárult a fenti vita és vér nem folyt. Vagy netán mégis...?) Viszont én magáról a blasonról eddig úgy tudtam, hogy az egy irodalmi műfaj. Hogy címert (is?) jelentene, ez nekem új. Csak mert a szó jelentése a magyarítás szempontjából egyáltalán nem érdektelen.

#2627 szupermérföldkő

2023-05-24 13:45:25

Hacsek és Sajó a szómagyaritón. Csak itt mindkettő idióta. Két önelégült arrogáns f...sz.

#27Mephitis

2024-03-10 22:27:54

A francia blason/blazon kifejezés eredetileg azt jelentette: pajzs. Később a címerleírás fogalmát jelölték vele. A XVI. századtól kezdve egy olyan lírai műfaj elnevezése, amelyben a szerző egy általa vonzónak talált személy külsejét dicséri azáltal, hogy testrészeinek leírására találó metaforákat alkalmaz.

#28Mephitis

2024-03-10 22:39:10

#6 () Mellékelem Önnek a Tótfalusi István-féle etimológiai szótár « csemete » szócikkét „[C]semete – ‘növényi hajtás’, ‘gyermek’. Alakváltozatai: csimota, csomota, csömöte. Eredetére kétféle magyarázat van: vagy a régi nyelvjárási csuma, csima (‘rügy’) szóból lett összetett kicsinyítő képzővel (mint bóbita, bokréta), vagy az olasz cimetta (‘ághegy’) származéka, amely a görög kümé ⇨ latin cyma ⇨ olasz cima vonalba illik, az utóbbi kicsinyített alakjaként. A második értelem magyar fejlemény a zsenge növény és a növendék gyermek hasonlítása alapján.”

 

Új hozzászólás

Beküld