konceptualizmus
A konceptualizmus azon gondolkodásbeli irányzat, amely az általánosnak csak fogalmi létet tulajdonít. A régi nominalizmustól a konceptualizmus annyiban különbözik, hogy nemcsak az általános neveket, hanem az általános fogalmakat is elfogadja. Mindamellett a realizmussal szemben tagadja, hogy az általános fogalmaknak megfelelne valami a valóságban. Ha ezzel pusztán annyit akarna mondani, hogy a dologi világban csak individuumok léteznek, nem volna szükség ellenvetésre. A konceptualizmus azonban továbbmegy ennél, és azt állítja, hogy az általános fogalmának egyáltalán nem felel meg semmi a tárgyak rendjében, vagy ami ezzel egyjelentésű: a dolgok általunk történő megismerésében egyáltalán nincsen jelentősége. – A konceptualizmus a XIV. században keletkezett, egy olyan realista álláspontra való reakcióként, amely a dolgokban túlhangsúlyozta az általánost. OCKHAM szerint az általános fogalom természetes jel, mint ahogyan például a füst a tűz jele. Tartalma sem valósul meg a dologban, hanem csupán hasonlít hozzá. A gondolkodásban viszont megilleti a dolgokat, mégpedig az összesség minden egyesét. Ezek az utóbbiak egyben megadják a jelek és a dolgok közötti 264 természetes kapcsolat kulcsát is. Eszerint az általános fogalmak csupán segédeszközök a dolgok logikai beosztásához és rendezéséhez. – Amíg az empirikus konceptualizmus, amelyhez az életfilozófia is tartozik, a merev „fogalmak” értékét az állandóan változó valóság megismerésének vonatkozásában alábecsüli, a racionális konceptualizmus ( kriticizmus és újkantianizmus) éppenséggel a fogalmi megismerés szükségszerűségét és általános érvényét hangsúlyozza, amelyet azonban alapvonalaiban ( kategóriák) mégsem a dolgokban és ezek lényegében lát megalapozva, hanem a szubjektum a priori funkcióiban, aminek következtében a dolgok magánvalóságuk szerint nem ismerhetők meg. A konceptualizmus által útjára indított irányzat az individualizmust támogatja, és metafizikaellenes. – Az elvontfogalmak és a konkrét valóság közötti ellentétet a skolasztika absztrakciós elmélete azáltal hidalja át, hogy bár a fogalom tartalmát az adottban megvalósultnak feltételezi, ám más módon, nevezetesen olyan más meghatározottságokkal dologi egységben, amelyek a fogalomba magába nem lépnek be. Ily módon a skolasztika a fogalom absztrakt létezési módját sohasem állítja magukat a dolgokat illetően.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
