A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 12287 magyarítás érkezett 5076 idegen szóra.

keresem

szerpentin1

Szerpentin: Hegyre felmenő, kacskaringós út. Átvétel a franciából, jelentése: kígyó. Javaslat: kígyút (kígyó+út). Példa: Hosszú ez a kígyút.

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 3 javaslat érkezett erre a szóra, és 19 hozzászólás.

  • • szalagút

    Tetszik ez a fordítás?Igen/Nem72.222222222222/100 (38 igen, 14 nem)

     

    • • A hosszú papírszalagként kanyargó utat, az "alagút" mintájára - a szerpentin papírszalag értelmére is utalva - akár szalagútnak is nevezhetnénk.
  • • kígyóút

    Tetszik ez a fordítás?Igen/Nem36.734693877551/100 (17 igen, 30 nem)

     

    • • Ez volt Szécsi Ferenc nyelvújítónk javaslata a szerpentinre, mint útra.
  • • kígyút

    Tetszik ez a fordítás?Igen/Nem28/100 (13 igen, 35 nem)

     

    • • Hosszú ez a kígyút.

 

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Hegedűs Sándor

2011-04-04 18:21:04

Jó lenne, ha a meghatározáshoz is lehetne hozzáférés, hiszen jelen példa mutatja, hogy a beküldő csak a "szerpentin" egyik értelmét kívánja magyarítani, noha a szónak van egy másik - igencsak eltérő - jelentése is: a szilveszteri, szülinapi színes papírszalagok... Megkísérlem egy új szóként ezt a jelentést is felvetetni-megnyitni, de tartok tőle, hogy nem járok majd sikerrel.

#2Hegedűs Sándor

2011-04-04 18:30:44

Kipróbáltam, nagyszerűen működött. Kis indexszámot adott megkülönböztetésként a két jelentéstartalmat rögzítő meghatározásnak. Most már viszont mindenkit arra biztatnék, hogy szabatosabban határolja körül - egy-egy jelentésre - szűkítve a beküldött szavak jelentéstartományát a meghatározásaiban.

#3Nagy Sándor

2011-04-07 01:00:54

Igen. Igazad van, kedves Sándor, köszönöm a helyreigazítást! Nekem a szilveszteri szerpentin olyannyira "passzív" szavam, hogy eszembe nem jutott volna, hogy ezt is jelenti. De igaz. A Kígyóút ügyéhez: a kígyút alakkal megspórolunk párszáz évnyi "munkát" a nyelvnek. Én úgy látom, hogy előbb-utóbb két egymás melletti magánhangzó jó eséllyel olvad egybe. Példák: nőember, jóember, hála-adatos. (némber, jámbor, háládatos) Vagy még lásd az ács, kín szavaink török eredetijét. Az ó és az ú pedig elég közel állnak egymáshoz, ezért én maradok a kígyút mellett. Üdvözlettel: Nagy Sándor

#4Nagy Sándor

2011-04-07 01:03:01

(Sajnos azt nem látom, hogy kié a kígyóút javaslat, ne haragudjon, amiért őt nem szólítottam nevén!)

#5Hegedűs Sándor

2011-04-07 09:27:57

Kedves Sándor! Most, hogy kiderült számomra, hogy külön-külön jelentéstartalommal is felvihető egy-egy kifejezés: megkövetlek. Te jártál el helyesen, hogy csakis egy jelentésében szabtad meg a magyarítási feladatot. Sok kuszaságtól mentené meg a szomagyarito.hu-t, ha másik is így járnának el.

#6Nagy Sándor

2011-04-11 01:33:57

:-) Köszönöm.

#7szófejtő

2011-04-11 12:10:34

-ács Rokonságban látszik lenni a szanszkrit taksz (vág) szóval, melytől jön takszan (ács), továbbá a latin ascio, asciarius szókkal. Azonban eredetileg álcs, álcsi volt, mint az Ács helység neve I. Ferdinánd 1559-diki oklevelében: "Possessiones Thenyű et Álchi" = Ács. Nemde ez az álcs fia és Máriának fia. Münch. cod. Egy álcs keresztfákat csinál és farag. Régi Passio. Tudniillik a magyar ól, több keleti nyelven aul ula, jelent aklot, gazdasági hajlékot, épületet, miszerint álcsi = ól-csi, azaz ólcsináló, mint zubbon-csi = zubboncsináló, s valószinűleg ezen hasonlat szerint a szőcs is = szőr-csi, és a csizma-zia = csizmacsináló. Sőt ács = álcs egészen egyezik a régies cseál (= csinál) szóval, betűáttételnél fogva, mint ezekben is: csek(ély) = kes(keny) = kis, pök = köp, pala = lap, egyv-eleg = vegy-eleg stb. Jászay Pál véleménye szerént (Münch. cod. 269. lap) maga az állít szó. A perzsa nyelvben is usztád (artifex, opifex, magister, doctus) isztáden (stare, consistere) igétől látszik származni. A sínai nyelvben pedig cziáng am. opifex, artifex és csíng, am. perficere, construere. -kín Molnár A. értelmezése szerént latinul: cruciatus, tortura, tormentum, tehát oly szenvedést jelent, melyet a testnek, illetőleg tagoknak csigázása, csavarása, tekerése okoz, milyennel t. i. a régi büntető biróságok módja szerént a vádlottakat vallatták. E nyomon indulva, valószinü, hogy e szónak tiszta gyöke in, melyből a mozgást jelentő inog, ingat stb. származnak. Ezen ín gyök szavainkban h előlehellettel meg van, ú. m. hinta, hintál, himbál, hintó, himár; a kérdésben levő szó előtt pedig még keményebb lehelletté változván, alakult a kin régiesen és tájdivatosan kęn, kén szó. Az in gyökkel azonsága vagy legalább rokonsága kitünik abból is, hogy valamint ez, úgy kín szó is mélyhangu képzőket, illetőleg ragokat fogad el: inog, ingás, ingat, és : kín, kínos, kínoz; kínnak, kínok stb. A törökben kin am. gyülölet, ellenségeskedés, boszú; a persában pedig khím am. seb (vulnus), és khímsáh (), melyet Vullers kétes szónak és ismeretlen kiejtésünek mond, am. bú, nyomor (moeror, aerumna. Kínosság ?). Szoros ért. szenvedés, melyet erőtetett mozgás, különösen az inaknak tekerése, csavarása okoz. Innen Molnár A. szerént kinoz, am. subjicit quaestionibus, torquet; kínzó eszköz am. equuleus, azaz inzó, mozgató eszköz. Széles ért. nagy testi szenvedés, mely a testet gyötri, és szüntelen nyugtalanítja. Kínt és halált szenvedni. Szörnyű kínokat okozó nyavalya. Kínokban fetrengeni. Aki az ördögnek szolgál, kínnal fizet neki. (Km.). Ezen emberek közt élni merő kín. Kínjában ordítani, nyelvét harapni, megbolondulni. A pokol kinjait kiállani. "Sok s nagy, amit szenvedek én, Az avult kín új kínt szül."

#8Nagy Sándor

2011-04-14 23:46:22

Kedves szófejtő! Szórokonításaiddal kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, mindezt úgy, hogy tudom, nyelvismeretem igen-igen alacsony. Nem cáfolni akarom tehát szószármaztatásaid, csupán kételkedem. A példát ezekért hoztam: kiHin-->kiin-->kín (nem lehet jelölni, de ideírom: veláris i-k és erős, a német ch-hoz hasonlító h van benne) Mutatom az ácson: agaci/aHacsi (török, az agacs/ahacs fát jelent, a vége képző.) A magyarba ezen alakban kerülhetett, mint ismeretes szóvégi magánhangzóink lekoptak, ez a bizonyos "ch" pedig kiesett (el is tűnt a magyarból). Így lett AACS-->majd ÁCS. Én ezt a kígyÓÚt-->kígyÚt-ra hoztam példaként, hogy két egymáshoz közel álló magánhangzó elébb-utóbb eggyé olvad. ellenőrzésül: a türkmén agaç ma is fát jelent... http://hu.wiktionary.org/wiki/aga%C3%A7 Hogy mindennek köze van-e a szanszkrithoz, latinhoz, nem tudom. Én nem hiszem. Mert ami a szanszkritban "vág" (ennek nem tudtam utánanézni), az a latinban sok más mellett jelent szekercét (ascia) és simára farag-ot (deascio). Sem latinul, sem szanszkritül nem tudok, nem is bűvészkedek tovább e szavakkal. A csinál azonban szláv átvétel, és annyit tesz: csinál. Az ól és az akol szavak török eredetűek, és az achil, agil szóból erednek. (szintén a bizonyos veláris, mély i, és a kiesni szerető "ch-szerűség"..., a veláris i megszűnte után vagy i vagy u lett a magyarban. Így lehet achil-ból aul, ól, illetve akul) Szerintem merész húzás egymás mellé illeszteni a vág, szekerce, fölfogad, simára farag, csinál, tesz, ól, gazdasági épület, ács és miegymás szavakat úgy, hogy nem említed meg az átadó nyelv fa (achacs) és "fával foglalkozó" (achacsi) szavait, amiből egész könnyen levezethető az ács szavunk jelentése. Az etimológiai szótár szerint az álcs L-je utólagos betoldás, nem is igen terjedt el. Van ilyen másutt is, lásd: bölcs, vagy éppen (bár más okokból) bold-og (bód-og, bód-ít, bód-ul). A kín török eredetű: baj, szenvedés, szenvedés jelentéssel. Hogy a hint-hoz köze van-e, nem tudom. Adalék a hint hangrendjének kérdéséhez: himlő, hintő(por). Az átvett szavak átírásáért mindenki megértését kérem, efféle billentyűim nekem nincsenek... Üdvözlettel: Nagy Sándor

#9szófejtő

2011-04-15 12:54:40

Én viszom nem tartom valószínűnek az Ön (persze tudom, hogy nem saját kitalálmánya) magyarázatát (bár tudom, hogy a jelenlegi "hivatalos", finnugrász álláspont szerint ama szavak, melyek nincsenek meg vmely "finnugornak" mondott nyelvben, annak kötelezően átvételnek kell lennie). Úgy tetszik, addig csűrünk-csavarunk egy szót, míg végül az nem kerekedik ki belőle, amit éppen célul tűztünk ki magunknak. Így van ez az "agacs" szóval is. Miért kellene kiesnie a g-nek? Az is pusztán föltevés, hogy így történt, mert másképp nem jönne ki, amit terveztünk, vagyis, hogy külső nyelvből vezessük le. 1.Ha több nyelvben megvan egy szó, az nem jelenti föltétlenül, hogy az egyik kölcsönözte a másikból ama szót. Lehetne közös örökségről is szó. 2. Ha mégis kölcsönzést sejtünk vmely esetben, nem kell eleve abból kiindulni, hogy a magyar a kölcsönző! (persze ez is előfordulhatna). Nem tudom mi alapján vennénk biztosra, hogy a szlávból ered a "csinál", mert vannak más nyelvekben is hasonértelmű és -alakú szavak. Hasonló hozzá a szláv csiniti, (csinálni, mivelni), a kínai csing (perficere, construere), híng (actiones, facta), és cziáng (opifex, artifex). Nem biztos, hogy akkor járunk el helyesen, ha kizárólag egyetlen etimológiai szótárat használunk s azt szentkönyvnek hisszük. Ajánlom tanulmányozásra a Czuczor-Fogarasit is! Innen: Eredeti értelme: csinált, müvelt, csinálás vagy művelés által tökéletesített v. ékesített valami. Azonos a hangutánzó sim gyökkel, melytől sima, simít származnak. Gyökeleme csi közös csi-sz-ol szóéval is. Ennélfogva rokonok vele a német schőn, Kunst, können, hellen ganow, ganoV, ganumi, dan skiön, finn caunis, persa kun, sínai csín (perfectum, nitidum, rectum, verum), csing (purum, clarum, nitidum), csi (pulchrum, elegans; meretrix), csáng (venustum), mongol csimek (Schmuck, Putz), lapp csiń stb. Eléjön a szláv nyelvekben is. Különbözik tőle fenhangu ragozással: csín, vagy csíny. Származékai: csinál, csinol, csínos, csinatlan és amelyek ezekből eredtek stb. akol: Némelyek szerint am. ág-ól, mintegy ágakból, sövényből csinált kerítés. Hihetőbb, hogy am. ak-ól azaz nyilt ól (V. ö. AK gyök). Egyébiránt feltaláltatik a törökben akbor vagy akher, a perzsában ághal szinte hasonló jelentéssel, a szláv nyelvekben okol akol, így elemeztetik: o-kol, o-kolo, azaz körös, kerekded, kerített valami; a héberben agál () coërcuit, conclusit; congregavit in unum locum és -val () circumvolvit, circumegit, a honnan agol am. kerek, kerekded. ól: Ha e szóban alapfogalomul azt veszszük, hogy az ól a barmok biztosítására szolgál, nevezetesen: hogy az elszéledéstől, a lég viszontagságaitól, vagy az orvok, és ragadozó állatoktól megovassanak: úgy legvalószinübb, hogy gyöke a rosznak eltávolítására vonatkozó ó ige, melyből lett ó-ó, ó-ú, ó-v, ó-l, azaz: óvó hely. Így fejlődtek ki a be, kü, fe, o, i, me, mi gyökökből a bel, kül, fel, oly, ily, mely, mily származékok. Hasonló fogalmi és hangrokonság látszik lenni a latin caveo, cautus, és a caula, cauea között, továbbá talán a hellen aulh, aulion (ól) és alkew (óvok, oltalmazok, segítek), alkthr (óvó, oltalmazó, segítő), vagy aleuw, alew (távolítok) között is. Csagataj nyelven: ov, és törökül: ev am. ház.

#10Nagy Sándor

2011-04-15 23:03:52

Az a baj, hogy míg a "finnugrász" nyelvészet összehasonlító, addig, én úgy látom, Ön kapkod. Köze van a latinhoz, a némethez, a szlávhoz, a szanszkrithoz, a kínaihoz (melyik az a kínai?). Mindenhez az égegyadta világon, ami kicsit is hasonlít rá. Inkább hangilag hasonlítson, a jelentést majd hozzkanyarítjuk. Tudományosabbnak érzem, ha mind hangtanilag, mind jelentésben, mind társadalmilag igazolnak egy szóeredeztetést. Egy példa: sereg. Átvétel a törökből. Ujgur: cserig, oszmán-török: cseri (jeni-cseri, azaz janicsár) csuvas szjara (megint billentyű hiányom van...). Átvették mások is: cseremiszek, mongolok. Na: társadalmilag, történelmileg lehet-e? Igen, lehet, a törökséggel az első évezredben mind a mongolok, mind a cseremiszek, mind a magyarok érintkezhettek. A szanszkritek, a latinok, a németek, a burkina fasóiak nem. A magyarba valószínűleg cserig alakban került. Na, nézzük ezt a cseriget: lehet-e cs-ből S? Igen, lásd még a törökből átvett saru, sátor szavakat. Vagy egyéb szavak: sekély-csekély (a sekélynek semmi köze a kis-hez, inkább a csek-csökhöz. csökönyös, csökevényes, csökken), kis-kicsi, lépső-->lépcső. Tehát a szőkezdő cs-ből lehet s. Lehet-e i-ből e hang? Persze, nyílván. hangtanilag is rendben van tehát. Nézzük jelentésben: a csuvasban, az ujgurban, a törökben, a mongolban, a cseremiszben, a magyarban is jelentése: sereg, hadi egység" Innen a magyarban jelentésátvitellel sok(aság), nyáj. És hogy cáfoljak: Átvették tőlünk a lengyelek, a szerbek (és horvátok) és a románok. Lehet-e? Igen, ezek a népek átvehették tőlünk, de nem vehették át mondjuk a cseremiszektől. A spanyoloktól se vehették át, de ott nincs is ilyen szó. A mongolok túl kevés ideig időztek itt, hogy nyelvi nyomot hagyjanak, az oszmánok későn jöttek, s már azelőtt is kimutatható nálunk is (1057), szomszédainknál is. A CSISZOL ÜGYÉBEN: Ön itt is téved, a csiszol nincs meg egy rokonnyelvben sem és mégsem tartjuk átvételnek. Belső keletkezésű. Nem keresem tehát párját a németben, az ógörögben, a dánban, a perzsában. Ellenben keresem a magyarban. Hangutánzó, ugye.A csiszatoló hangot próbálja utánozni. Párjai: csosz-csösz (csoszog, csosszan, csöszög) csúsz (csúszik, stb). A hangutánzó, hangfestő szavak, pont amiért egy nyelvtől független hangot utánoznak, egyébként sem játszanak a nyelvrokonításnál. Legszebb példánk erre a kakukk madár neve. Mert gondolom, a polinéziai őslakosokkal már csak nincs közös gyökünk...

#11Nagy Sándor

2011-04-16 10:05:04

Kedves Szófejtő! Válaszát mindenképp elolvasom, de azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy egymást meggyőzni nem igazán tudjuk. Mindazonáltal én igen kellemesnek éreztem e vitácskát, remélem megsérteni nem sértettem meg. Szeretettel: Nagy Sándor

#12szófejtő

2011-04-16 23:37:10

Kedves Nagy Sándor! Bennem föl sem merült, hogy e honlapon helye lehetne bármiféle személyeskedésnek, ezért nem hiszem, hogy bárki is sértő szándékkal szólna hozzá a nyelvi kérdésekhez. A vádat, mely szerint kapkodnék, vissza kell utasítanom. Azért gondolhatja így, mert Ön számára idegen a gyökrendszeren alapuló szófejtés gyakorlata. Megvallom régebben magam is szomjúhozva tanulmányoztam a finnugrista műveket. Eleinte hitelt adtam minden állításuknak. Aztán, ahogy mélyebbre merültem a fejtegetéseikbe egyre több oly erőltetett magyarázatra lettem figyelmes, ami már nem fért bele a logika keretei közé, hanem az előre gyártott finnugrista dogmának volt alárendelve. Tudnék most több idevágó példát is fölhozni, de azt hiszem nem lenne sok értelme, mert mint Ön is írta: egymást meggyőzni nem igazán tudjuk. Ön nem tudna engem meggyőzni azért, mert -mint már említettem- én is azon oldalon álltam, ahol most Ön, de nyitottságomnak köszönhetően nem zárkóztam el más nyelvészeti irányzatok tanulmányozásától, s végül sok olyan kérdésre is választ kaptam, amire a finnugrizmus nem adott megnyugtató magyarázatot. Az, hogy Önt nem lehet meggyőzni, engem a legkevésbé sem keserít el; kellenek a finnugrászatnak is hívek, nem? Szeretettel: szófejtő

#13szófejtő

2011-04-16 23:47:56

Csak arra szeretném ha válaszolna, hogy Ön mi alapján állítja oly magabiztosan, hogy mely nép, melyiktől kölcsönözhetett egy-egy szót s melyiktől nem? Tán emlékszik vmely több mint 1000 évvel ezelőtti inkarnációjára, amikor pont vmely szóban forgó két nép lakterületeinek határán élt? Ezt nem hinném. De akkor honnan tudhatja? Még a néhány éves eseményeket is vannak akik megmásítják, akkor meg mit tudhatunk a több mint egy ezredéve történtekről? Jóformán semmit. Tehát ne keverjük a nyelvészetet a történelemmel, mert ez nem vezethet semmi jóra!

#14Hegedűs Sándor

2011-04-17 18:37:46

Talán másnak is tanulságos lehet. "Szófejtó" gondolatmenete juttatta eszembe. Valamikor a nyolcvanas években "tiltott gyümölcsként" jutott kezeimhez egy nyugaton kiadott kis füzet, amely a szanszkrit-magyar (nem)csak nyelvrokonság bizonyságául hozta a különböző szittya településnevek összhangzását mai magyar szavainkkal, illetve azok régebbi alakváltozataival. Borzasztóan izgatott a dolog, úgy hogy elmentem az akkori Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (ma: Magyarok Háza) utcai frontján levő orosznyelvű könyvesboltba, s vettem egy-egy nagytérképet Afganisztánról és Angoláról, hogy elvégezzek egy kísérletet. Mindkettőhöz volt egy melléklet, amely az ország összes térképen levő településének nevét és keresési koordinátáit tartalmazta. Mivel az orosz, cirilbetűs átirat mindig fonetikus, így az eltérő ortográfiák sem vezethettek félre. Szövegkiemelővel kihúztam minden településnevet, amely magyarosan hangzott, vagy nagyon közel volt egy magyar szóalakhoz, kiejtéshez. Ma már nem emlékszem a pontos számokra, csak a nagyságrendre. Az afrikai országban és az ázsiaiban egyaránt kétszáz fölötti volt az így kiemelt földrajzi nevek száma. Rájöttem, ha a "véletlen" faktort figyelembe vesszük, be kell lássuk, hogy a hasonló hangzáson alapuló hozott érvek legtöbbje nem éri el szignifikánsság küszöbét.

#15Nagy Sándor

2011-04-17 22:48:08

Kedves Szófejtő! Nekem preinkarnációim nincsenek, valóban pusztán a történelemre támaszkodtam. :-) Vannak egyértelmű esetek, ahol a vak is látja, hogy a történelem összefügg a nyelvészettel. Például összefügg-e az USA 20. századi és ezredforduló környéki nagyhatalmiságával a megannyi angol átvétel? Igen. Összefügg-e a középkorban betelepült szász polgárság, és a 18. században betelepített svábság a német átvételeink fajtájáival? A társadalom adottságaitól sem mentes az átvétel-kérdés. Ma nem sok földműveléshez kapcsolható szót veszünk át az angolból. (A kombány is, angol bár, de hozzánk az szovjet-oroszból jött.) Ellenben számításteknikai, és a legújabb korjelenségekhez köthető szavaikat átvesszük, avagy azokat fordítgatjuk (burn out és kiégés, cookie és süti). Tudjuk, hogy nyelv és társadalom kéz a kézben járnak. A társadalmakat pedig a történelem alakítja. Ezért merészkedtem a történelem mankóját elfogadni. Ha ezt nem vesszük figyelembe, mi is kijelenthetjük, hogy a székelyek (siculi) Sziciliából (sicili) származnak. Hogy hol voltunk az első évezredben, a honfoglálás előtti időkben? Igen, ez vita tárgya, vita tárgya az is, hogy Etelköz a Volga-Dont jelenti, avagy a Dnyeszter-Prutot, vagy hogy az már Levédia-e. De az nem vita tárgya - ahogy én észreveszem -, hogy kapcsolatban álltunk a Kazár Birodalommal, a volgai bolgárokkal (csuvasok), a besenyőkkel. Anonymustól Győrffy Györgyig, Bölcs Leótól László Gyuláig ebben mindenki megegyezik. Ezért merek bizonyos rokonításokat, eredeztetéseket valószínűbbnek tartani másoknál. Ne haragudjon, amiért ismét hosszan válaszoltam. Abban azonban egyet értünk, hogy előnye is van e tanbeli sokféleségnek, mert így egyik oldal sem ül le, újabb és újabb munkára serkentik őket (minket) a másik tan híveinek érvei. Kedves Sándor! Igen érdekes adalékot kaptunk, köszönjük szépen! Szeretettel: Sándor

#16szófejtő

2011-04-17 23:38:54

Az egyetlen tudomány, mely valóban minden kétséget kizáróan, egyértelműen bizonyítja eredetünket, a genetika, nem pedig a történelem, mely erősen politikafüggő. Sőt, sajnos még a nyelvészet is az, amint a tények azt bizonyították az elmúlt két századévben. Tudják kedves hozzászólók, hogy miképpen vált hivatalos "tudománnyá" a finnugrizmus? Nos, Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter 1877-ben az országházban a következőket mondta: "Tisztelem az urak álláspontját, én azonban – mint miniszter – az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát" . E hozzáállásnak, a legcskélyebb köze sincs a tudományossághoz, sőt annak legádázabb ellensége. Tehát így jutottunk odáig, hogy amely elmélet nem illeszkedik bele a diktatórikus finnugrista dogmába, eleve elvettetik. De örömmel tapasztalható, hogy egyre többen fordulnak nyitottsággal más elméletek tanulmányozása felé. Ez mindenesetre reménykeltő iránylat. Ami a magyarság valódi eredetét illeti olvassák el figyelmesen a következőket: A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a Semino-féle, 2000-ben elvégzett sorozat, mondhatni mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások területén. Az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint: "A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. ...A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, 11 %-a az EU-7, és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.) Szabó István Mihály akadémikus a következőket mondta: "2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól… E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték. Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették: 1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. 2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal). 3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép." Tehát hagyjuk már a csudába az idejétmült, tudománytalan finnugor-származtatási tévtant. Ez az út végérvényesen zsákutcának bizonyult!

#17gréti

2011-04-18 19:19:47

Hát igen. Ősi európai származásunkat tényleg nem lehet már kétségbe vonni. Ez van.

#18operator

2011-04-19 16:31:39

Kevdves Vitatkozók!Ez a rovat a szerpentin szóval kapcsolatos megjegyzésekre szolgál. A Fórum rovatban a nyelvújítás vagy a honlap témánál cserélhetnek eszmét, de ha kérik, nyithatunk egy olyan rovatot is, hogy: a magyar nyelv jellemzői vagy a magyar nyelv története. Köszönjük!

#19°V°

2011-04-19 18:28:46

Remek ötletnek találom létrehozatni egy ilyen rovatot!

 

Új hozzászólás

Beküld