A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 11690 magyarítás érkezett 4788 idegen szóra.

keresem

A zenei stílusok megnevezései magyarul

Lakics Nóra

Hallott már a jungleről, az ambientről vagy épp a rave-ről? Első hallásra gondolná, hogy ezek zenei irányzatokat jelölnek? És mit szól ezekhez? Progressive rock, psychedelic rock, early punk rock, original hardcore, skate punk, californian punk, alternative rock, grunge, gothic rock, indie rock, doom metal, sludge, sympohic metal, rap metal, death metal, heavy metal, shock rock, glam rock, power metal, glam metal, speed metal, trash metal, bay area, viking metal, pagan, folk metal, black metal, symphonic black metal, blues, chanson, children´s, country, pop music, pop rock, disco, synth pop, power pop, euro pop, electropop, noise pop, indie pop, punk pop, brit pop, j-pop, teen pop, house, dub, trance, goa, hardsytle, jungle, ragga, drum and bass, noisecore, ambient, nu jazz, trip hop, break beat, hip-hop, gangsta rap, techno, minimal, lounge underground, ska, jazz, funky.

Nos, azt gondolom, hogy még egy tájékozottabb zenekedvelőnek is okozhat meglepetést, ha elkezd barangolni a melódiák szövevényes birodalmában.

A zene, a ritmus évezredek óta az emberiség sajátja. Még a legcivilizálatlanabb népek mindennapjaiban is központi szerepet tölt be a zene. Ütemet már két kő összeütögetése is adhat. A régi időkben, amikor mindenki komolyzenei koncertekre látogatott (mivel más nem nagyon volt), nem volt kérdés, hogy épp mit hallott a közönség. Ma pedig! Ember legyen a talpán, aki tudja, ez most minimal volt vagy breakbeat?!

A fiatalok többsége diszkóba jár (s ennek fogalma is jócskán átalakult a ’80-as évek óta), egy kisebb réteg talán még tiszteletét teszi élő, hangszeres zenei koncerten is. Ám az elektronikus műfajok virágkorukat élik. Az, hogy egyik- másik stílus pontosan milyen kategóriába sorolható, függ a ritmustól, attól, hogy van-e benne szöveg, alapvető hangulatától stb…

Miért írok én most erről? A szómagyarító oldalra látogatva azon gondolkoztam, milyen kifejezéseket lehetne még anyanyelvünkre fordítani, vagy legalábbis magyarítani. A zenei műfajok zegzugos világa pontosan egy ilyen csoportot alkot. Nap mint nap használjuk a pop vagy a rock kifejezéseket, de azt senki nem mondja, hogy ma megyek egy „kőzenei” koncertre, azt talán igen: egy „zúzós” koncertre…

Elkezdtem kutatni, s olyan irányzatokhoz is eljutottam, amelyeket nem hogy magyarul, még angolul sem ismertem. Több oldalnyi stílus nevét gyűjtöttem össze, s valószínűleg ezzel még nem merítettem ki a dallamok tárházát.

Persze ezen szavaknak a töredékét használjuk csak. Általánosan még ma is a három nagy gyűjtőnévbe tömörítjük a muzsikákat: pop, rock, elektronikus zene. (Természetesen a pop és a rock zenében is találhatóak elektronikus elemek. A valódi elektronikus zenében egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő az élő zenére jellemző elemek.) Ezeken belül egy-egy műfaj emelkedik ki igazán, amelyeknek valóban van létjogosultsága.

Ilyen a rockban például a hardcore, a heavy metal, talán még a trash metal is. Bár furcsán hangzana a heavy metal helyett a „súlyos fémzene” elnevezés, mégis jól szemlélteti ezen stílus sajátosságait. Ez talán sokat segítene, egy olyan embernek, aki nem ismeri ezt az irányzatot, hogy el tudja képzelni milyen is lehet egy heavy metal dal. Idővel biztosan meg lehetne szokni a magyar kifejezéseket is, s egyre frappánsabb elnevezések alakulnának. Ezek pedig gazdagítanák anyanyelvünket.

Ami például elég lehetetlennek látszik, az a nwobhm nevű műfajnév elterjedése. Nem akarom elhinni, hogy ez valaha szélesebb körben ismert lesz. Nem is találtam erről a stílusról semmi konkrétat, csak annyit, hogy a rockzene körébe tartozik és „visszatér a gyökerekhez”. Mint mindenki…

Az az észrevételem, hogy főként az elektronikus vonal fejlődik és bővül rohamosan. Mondhatni, a zenei műfajok fejlődése is leképezi rohanó világunkat: pár éve robbant ki a drum and bass (dob és basszus; a nagyközönség számára is fogyasztható; dobcentrikus, gyors, monoton, primitív) őrület, de azóta ’elszabadult a pokol’, s egymást érik az újabb és újabb stílusok. Trance, goa, hardstyle, noisecore, minimal, van itt minden, mi szem szájnak ingere, csak kérdés, hogy érti-e mindezt valaki? Fiatalként még könnyebb tájékozódni, de évről évre nehezebb rájönni, mi szól épp a rádióban.

Azt gondolom, a legtöbben csak műfaj- vagy stílusnevet teremtenek és nem egy új műfajt. Ezzel akarnak egyedivé válni. Ezek a nem valódi zenei stílusok sokszor nem is meghatározhatóak. Előfordul, hogy egy-egy név nagyon hasonló típusú zenére utal (trance és goa), s a határok gyakran elmosódnak, el is tűnnek. Még a szakértők sem használnak ennyiféle megnevezést. A legtöbb csak ’nyelvi manipuláció’, amiknek a nagy része valószínűleg el fog tűnni.

Azért így írásom zárásaként megsúgom, ha épp a kedvenc kávézójában lazul, s hangulatos, lágy harmóniák kényeztetik a hosszú nap végén, valószínűleg ambient vagy lounge szól a lejátszóból… De hát érdekes ez egyáltalán? A zene jó és kész, legyen az jazz, reggae, punk vagy synth pop!